Több mint tízezer volt hallgató veszítheti el a diplomaszerzés lehetőségét, ha jövő szeptemberig nem adja le a szakdolgozatát, és nem államvizsgázik. Több mint 15 ezer elkezdett, de be már nem fejezett hagyományos egyetemi-főiskolai képzést tart számon az Oktatási Hivatal - derül ki az Eduline kérdéseire adott válaszukból.
15 486 - ennyi diplomát adhatnának ki a felsőoktatási intézmények, ha 2018 szeptemberéig az összes olyan exhallgató leadná a szakdolgozatát és átmenne az államvizsgán, aki még 2005 előtt kezdte meg tanulmányait, az abszolutóriumot megszerezte, de az államvizsgát elhalasztotta.
2015-ben hosszabbította meg a felsőoktatási államtitkárság a diploma megszerzésének határidejét, az akkor elfogadott szabály alapján 2018. szeptember 1-ig szerezhetik meg oklevelüket azok a hallgatók, akik még a „régi” rendszerben kezdték meg tanulmányaikat. Döntés született azokról az egyetemistákról és főiskolásokról is, akik nemhogy az államvizsgáig, de az abszolutóriumig sem jutottak el - ők tavaly szeptemberig szerezhették meg az abszolutóriumot.
Tisztítják a rendszert
Nem véletlenül húzták meg a határt 2005-nél, akkor kezdték bevezetni a bolognai rendszert a magyar felsőoktatásban - vagyis míg korábban hagyományos egyetemi és főiskolai képzéseket kezdtek meg az elsőévesek, a későbbi évfolyamok többnyire (az átalakításból néhány képzés kimaradt) már csak BA- és BSc-szakokra felvételizhettek.
A 2015-ös módosítás célja az volt, hogy „tisztuljon” a rendszer, vagyis lezáruljanak végre azok a régi típusú képzések, amelyek szerepelnek még a nyilvántartásokban, de arra nem sok esély van, hogy a volt hallgatók be is fejezik azokat. Ugyanis még az utolsó érintett évfolyamoknak is bőven lett volna idejük államvizsgázni, diplomát szerezni. Például azok, akik 2004-ben kezdték el egyetemi tanulmányaikat, ideális esetben 2009-ben abszolváltak, vagyis nyolc évük volt a szakdolgozat megírására, az államvizsgára, a nyelvvizsga megszerzésére - ha belehúznak, jövő szeptemberig még hozzájuthatnak a bőrkötéses oklevélhez.
Diploma? Ráérünk arra még!
A bolognai rendszerben végzett hallgatók sem sietik el a diploma megszerzését - legalábbis erről árulkodnak a diplomás-pályakövetési rendszer tavaly novemberben nyilvánosságra hozott adatai. A kutatásban részt vevő - 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben abszolvált - hallgatók egyharmada az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem szerzett diplomát, közülük a legtöbben egyéves „szünetet” hagynak az egyetemi-főiskolai tanulmányaik befejezése és az államvizsga között.
A késedelmes diplomaszerzés oka általában a nyelvvizsga hiánya, a legnagyobb arányban a közgazgatási, agrár- és sporttudományi képzések hallgatóit, a BA- vagy BSc-szakosokat és a nem nappali munkarendben - hanem például estin vagy levelezőn - tanulókat érinti a probléma.
Ilyen lesz az ingyenes nyelvvizsga: a nyolc legfontosabb kérdés és a válaszok
2018-tól az első sikeres nyelvvizsga árát visszakapják a 35 évnél fiatalabbak. Rengeteg olvasónk tett fel erről kérdéseket, itt találjátok a válaszokat. Csak a középiskolások nyelvvizsgázhatnak ingyen? Nem. Bárki, aki 35 évnél nem idősebb, ingyen szerezheti meg az első nyelvvizsgáját. Befizetik helyettem a nyelvvizsgadíjat?
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
