Több mint tízezer volt hallgató veszítheti el a diplomaszerzés lehetőségét, ha jövő szeptemberig nem adja le a szakdolgozatát, és nem államvizsgázik. Több mint 15 ezer elkezdett, de be már nem fejezett hagyományos egyetemi-főiskolai képzést tart számon az Oktatási Hivatal - derül ki az Eduline kérdéseire adott válaszukból.
15 486 - ennyi diplomát adhatnának ki a felsőoktatási intézmények, ha 2018 szeptemberéig az összes olyan exhallgató leadná a szakdolgozatát és átmenne az államvizsgán, aki még 2005 előtt kezdte meg tanulmányait, az abszolutóriumot megszerezte, de az államvizsgát elhalasztotta.
2015-ben hosszabbította meg a felsőoktatási államtitkárság a diploma megszerzésének határidejét, az akkor elfogadott szabály alapján 2018. szeptember 1-ig szerezhetik meg oklevelüket azok a hallgatók, akik még a „régi” rendszerben kezdték meg tanulmányaikat. Döntés született azokról az egyetemistákról és főiskolásokról is, akik nemhogy az államvizsgáig, de az abszolutóriumig sem jutottak el - ők tavaly szeptemberig szerezhették meg az abszolutóriumot.
Tisztítják a rendszert
Nem véletlenül húzták meg a határt 2005-nél, akkor kezdték bevezetni a bolognai rendszert a magyar felsőoktatásban - vagyis míg korábban hagyományos egyetemi és főiskolai képzéseket kezdtek meg az elsőévesek, a későbbi évfolyamok többnyire (az átalakításból néhány képzés kimaradt) már csak BA- és BSc-szakokra felvételizhettek.
A 2015-ös módosítás célja az volt, hogy „tisztuljon” a rendszer, vagyis lezáruljanak végre azok a régi típusú képzések, amelyek szerepelnek még a nyilvántartásokban, de arra nem sok esély van, hogy a volt hallgatók be is fejezik azokat. Ugyanis még az utolsó érintett évfolyamoknak is bőven lett volna idejük államvizsgázni, diplomát szerezni. Például azok, akik 2004-ben kezdték el egyetemi tanulmányaikat, ideális esetben 2009-ben abszolváltak, vagyis nyolc évük volt a szakdolgozat megírására, az államvizsgára, a nyelvvizsga megszerzésére - ha belehúznak, jövő szeptemberig még hozzájuthatnak a bőrkötéses oklevélhez.
Diploma? Ráérünk arra még!
A bolognai rendszerben végzett hallgatók sem sietik el a diploma megszerzését - legalábbis erről árulkodnak a diplomás-pályakövetési rendszer tavaly novemberben nyilvánosságra hozott adatai. A kutatásban részt vevő - 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben abszolvált - hallgatók egyharmada az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem szerzett diplomát, közülük a legtöbben egyéves „szünetet” hagynak az egyetemi-főiskolai tanulmányaik befejezése és az államvizsga között.
A késedelmes diplomaszerzés oka általában a nyelvvizsga hiánya, a legnagyobb arányban a közgazgatási, agrár- és sporttudományi képzések hallgatóit, a BA- vagy BSc-szakosokat és a nem nappali munkarendben - hanem például estin vagy levelezőn - tanulókat érinti a probléma.
Ilyen lesz az ingyenes nyelvvizsga: a nyolc legfontosabb kérdés és a válaszok
2018-tól az első sikeres nyelvvizsga árát visszakapják a 35 évnél fiatalabbak. Rengeteg olvasónk tett fel erről kérdéseket, itt találjátok a válaszokat. Csak a középiskolások nyelvvizsgázhatnak ingyen? Nem. Bárki, aki 35 évnél nem idősebb, ingyen szerezheti meg az első nyelvvizsgáját. Befizetik helyettem a nyelvvizsgadíjat?
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
