Több mint tízezer volt hallgató veszítheti el a diplomaszerzés lehetőségét, ha jövő szeptemberig nem adja le a szakdolgozatát, és nem államvizsgázik. Több mint 15 ezer elkezdett, de be már nem fejezett hagyományos egyetemi-főiskolai képzést tart számon az Oktatási Hivatal - derül ki az Eduline kérdéseire adott válaszukból.
15 486 - ennyi diplomát adhatnának ki a felsőoktatási intézmények, ha 2018 szeptemberéig az összes olyan exhallgató leadná a szakdolgozatát és átmenne az államvizsgán, aki még 2005 előtt kezdte meg tanulmányait, az abszolutóriumot megszerezte, de az államvizsgát elhalasztotta.
2015-ben hosszabbította meg a felsőoktatási államtitkárság a diploma megszerzésének határidejét, az akkor elfogadott szabály alapján 2018. szeptember 1-ig szerezhetik meg oklevelüket azok a hallgatók, akik még a „régi” rendszerben kezdték meg tanulmányaikat. Döntés született azokról az egyetemistákról és főiskolásokról is, akik nemhogy az államvizsgáig, de az abszolutóriumig sem jutottak el - ők tavaly szeptemberig szerezhették meg az abszolutóriumot.
Tisztítják a rendszert
Nem véletlenül húzták meg a határt 2005-nél, akkor kezdték bevezetni a bolognai rendszert a magyar felsőoktatásban - vagyis míg korábban hagyományos egyetemi és főiskolai képzéseket kezdtek meg az elsőévesek, a későbbi évfolyamok többnyire (az átalakításból néhány képzés kimaradt) már csak BA- és BSc-szakokra felvételizhettek.
A 2015-ös módosítás célja az volt, hogy „tisztuljon” a rendszer, vagyis lezáruljanak végre azok a régi típusú képzések, amelyek szerepelnek még a nyilvántartásokban, de arra nem sok esély van, hogy a volt hallgatók be is fejezik azokat. Ugyanis még az utolsó érintett évfolyamoknak is bőven lett volna idejük államvizsgázni, diplomát szerezni. Például azok, akik 2004-ben kezdték el egyetemi tanulmányaikat, ideális esetben 2009-ben abszolváltak, vagyis nyolc évük volt a szakdolgozat megírására, az államvizsgára, a nyelvvizsga megszerzésére - ha belehúznak, jövő szeptemberig még hozzájuthatnak a bőrkötéses oklevélhez.
Diploma? Ráérünk arra még!
A bolognai rendszerben végzett hallgatók sem sietik el a diploma megszerzését - legalábbis erről árulkodnak a diplomás-pályakövetési rendszer tavaly novemberben nyilvánosságra hozott adatai. A kutatásban részt vevő - 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben abszolvált - hallgatók egyharmada az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem szerzett diplomát, közülük a legtöbben egyéves „szünetet” hagynak az egyetemi-főiskolai tanulmányaik befejezése és az államvizsga között.
A késedelmes diplomaszerzés oka általában a nyelvvizsga hiánya, a legnagyobb arányban a közgazgatási, agrár- és sporttudományi képzések hallgatóit, a BA- vagy BSc-szakosokat és a nem nappali munkarendben - hanem például estin vagy levelezőn - tanulókat érinti a probléma.
Ilyen lesz az ingyenes nyelvvizsga: a nyolc legfontosabb kérdés és a válaszok
2018-tól az első sikeres nyelvvizsga árát visszakapják a 35 évnél fiatalabbak. Rengeteg olvasónk tett fel erről kérdéseket, itt találjátok a válaszokat. Csak a középiskolások nyelvvizsgázhatnak ingyen? Nem. Bárki, aki 35 évnél nem idősebb, ingyen szerezheti meg az első nyelvvizsgáját. Befizetik helyettem a nyelvvizsgadíjat?
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Várható témakörök, feladattípusok, diákvélemények – mutatjuk, hogy mit találhattok nálunk az érettségi időszakban.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
