Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
MTI / Bruzák Noémi
15 486 - ennyi diplomát adhatnának ki a felsőoktatási intézmények, ha 2018 szeptemberéig az összes olyan exhallgató leadná a szakdolgozatát és átmenne az államvizsgán, aki még 2005 előtt kezdte meg tanulmányait, az abszolutóriumot megszerezte, de az államvizsgát elhalasztotta.
2015-ben hosszabbította meg a felsőoktatási államtitkárság a diploma megszerzésének határidejét, az akkor elfogadott szabály alapján 2018. szeptember 1-ig szerezhetik meg oklevelüket azok a hallgatók, akik még a „régi” rendszerben kezdték meg tanulmányaikat. Döntés született azokról az egyetemistákról és főiskolásokról is, akik nemhogy az államvizsgáig, de az abszolutóriumig sem jutottak el - ők tavaly szeptemberig szerezhették meg az abszolutóriumot.
Tisztítják a rendszert
Nem véletlenül húzták meg a határt 2005-nél, akkor kezdték bevezetni a bolognai rendszert a magyar felsőoktatásban - vagyis míg korábban hagyományos egyetemi és főiskolai képzéseket kezdtek meg az elsőévesek, a későbbi évfolyamok többnyire (az átalakításból néhány képzés kimaradt) már csak BA- és BSc-szakokra felvételizhettek.
A 2015-ös módosítás célja az volt, hogy „tisztuljon” a rendszer, vagyis lezáruljanak végre azok a régi típusú képzések, amelyek szerepelnek még a nyilvántartásokban, de arra nem sok esély van, hogy a volt hallgatók be is fejezik azokat. Ugyanis még az utolsó érintett évfolyamoknak is bőven lett volna idejük államvizsgázni, diplomát szerezni. Például azok, akik 2004-ben kezdték el egyetemi tanulmányaikat, ideális esetben 2009-ben abszolváltak, vagyis nyolc évük volt a szakdolgozat megírására, az államvizsgára, a nyelvvizsga megszerzésére - ha belehúznak, jövő szeptemberig még hozzájuthatnak a bőrkötéses oklevélhez.
Diploma? Ráérünk arra még!
A bolognai rendszerben végzett hallgatók sem sietik el a diploma megszerzését - legalábbis erről árulkodnak a diplomás-pályakövetési rendszer tavaly novemberben nyilvánosságra hozott adatai. A kutatásban részt vevő - 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben abszolvált - hallgatók egyharmada az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem szerzett diplomát, közülük a legtöbben egyéves „szünetet” hagynak az egyetemi-főiskolai tanulmányaik befejezése és az államvizsga között.
A késedelmes diplomaszerzés oka általában a nyelvvizsga hiánya, a legnagyobb arányban a közgazgatási, agrár- és sporttudományi képzések hallgatóit, a BA- vagy BSc-szakosokat és a nem nappali munkarendben - hanem például estin vagy levelezőn - tanulókat érinti a probléma.
Ilyen lesz az ingyenes nyelvvizsga: a nyolc legfontosabb kérdés és a válaszok
2018-tól az első sikeres nyelvvizsga árát visszakapják a 35 évnél fiatalabbak. Rengeteg olvasónk tett fel erről kérdéseket, itt találjátok a válaszokat. Csak a középiskolások nyelvvizsgázhatnak ingyen? Nem. Bárki, aki 35 évnél nem idősebb, ingyen szerezheti meg az első nyelvvizsgáját. Befizetik helyettem a nyelvvizsgadíjat?
