Több mint tízezer volt hallgató veszítheti el a diplomaszerzés lehetőségét, ha jövő szeptemberig nem adja le a szakdolgozatát, és nem államvizsgázik. Több mint 15 ezer elkezdett, de be már nem fejezett hagyományos egyetemi-főiskolai képzést tart számon az Oktatási Hivatal - derül ki az Eduline kérdéseire adott válaszukból.
15 486 - ennyi diplomát adhatnának ki a felsőoktatási intézmények, ha 2018 szeptemberéig az összes olyan exhallgató leadná a szakdolgozatát és átmenne az államvizsgán, aki még 2005 előtt kezdte meg tanulmányait, az abszolutóriumot megszerezte, de az államvizsgát elhalasztotta.
2015-ben hosszabbította meg a felsőoktatási államtitkárság a diploma megszerzésének határidejét, az akkor elfogadott szabály alapján 2018. szeptember 1-ig szerezhetik meg oklevelüket azok a hallgatók, akik még a „régi” rendszerben kezdték meg tanulmányaikat. Döntés született azokról az egyetemistákról és főiskolásokról is, akik nemhogy az államvizsgáig, de az abszolutóriumig sem jutottak el - ők tavaly szeptemberig szerezhették meg az abszolutóriumot.
Tisztítják a rendszert
Nem véletlenül húzták meg a határt 2005-nél, akkor kezdték bevezetni a bolognai rendszert a magyar felsőoktatásban - vagyis míg korábban hagyományos egyetemi és főiskolai képzéseket kezdtek meg az elsőévesek, a későbbi évfolyamok többnyire (az átalakításból néhány képzés kimaradt) már csak BA- és BSc-szakokra felvételizhettek.
A 2015-ös módosítás célja az volt, hogy „tisztuljon” a rendszer, vagyis lezáruljanak végre azok a régi típusú képzések, amelyek szerepelnek még a nyilvántartásokban, de arra nem sok esély van, hogy a volt hallgatók be is fejezik azokat. Ugyanis még az utolsó érintett évfolyamoknak is bőven lett volna idejük államvizsgázni, diplomát szerezni. Például azok, akik 2004-ben kezdték el egyetemi tanulmányaikat, ideális esetben 2009-ben abszolváltak, vagyis nyolc évük volt a szakdolgozat megírására, az államvizsgára, a nyelvvizsga megszerzésére - ha belehúznak, jövő szeptemberig még hozzájuthatnak a bőrkötéses oklevélhez.
Diploma? Ráérünk arra még!
A bolognai rendszerben végzett hallgatók sem sietik el a diploma megszerzését - legalábbis erről árulkodnak a diplomás-pályakövetési rendszer tavaly novemberben nyilvánosságra hozott adatai. A kutatásban részt vevő - 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben abszolvált - hallgatók egyharmada az abszolutórium megszerzése után közvetlenül nem szerzett diplomát, közülük a legtöbben egyéves „szünetet” hagynak az egyetemi-főiskolai tanulmányaik befejezése és az államvizsga között.
A késedelmes diplomaszerzés oka általában a nyelvvizsga hiánya, a legnagyobb arányban a közgazgatási, agrár- és sporttudományi képzések hallgatóit, a BA- vagy BSc-szakosokat és a nem nappali munkarendben - hanem például estin vagy levelezőn - tanulókat érinti a probléma.
Ilyen lesz az ingyenes nyelvvizsga: a nyolc legfontosabb kérdés és a válaszok
2018-tól az első sikeres nyelvvizsga árát visszakapják a 35 évnél fiatalabbak. Rengeteg olvasónk tett fel erről kérdéseket, itt találjátok a válaszokat. Csak a középiskolások nyelvvizsgázhatnak ingyen? Nem. Bárki, aki 35 évnél nem idősebb, ingyen szerezheti meg az első nyelvvizsgáját. Befizetik helyettem a nyelvvizsgadíjat?
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
