Ezen a szakon szinte lehetetlen tandíjmentes helyet szerezni: mennyibe kerül egy félév?

Évek óta a jogászképzés egyik legnépszerűbb osztatlan szak, több ezren jelentkeznek állami ösztöndíjas formára, de csak a jelentkezők pár százaléka szerez végül támogatott helyet.

  • Eduline
Wikipedia

Az országban összesen nyolc felsőoktatási intézmény indít nappali tagozatos jogászképzést - tavaly összesen 3986-an jelentkeztek a szakra, közülük mindössze 261-en szereztek állami ösztöndíjas helyet a tavalyi felvételin.

Nem véletlenül, hogy ezen a népszerű szakon is megállapítottak 2018-ra előzetes ponthatárokat. 

Erről a részletes listát és a ponthatárokat itt találjátok:

null

null

A jogászképzésen a 2018-as előzetes ponthatár 460, ennél csak egyetlen szakon húztak magasabb ponthatárt, a nemzetközi tanulmányok képzésen csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik legalább 465 pontot gyűjtenek.

Ebben a táblázatban megnézhetitek a két "legdrágább" és a két "legolcsóbb" jogászképzést:

A képzést indító intézmény neveÖnköltség/félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)300 000 forint
Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)280 000 forint
Szent István Egyetem (SZIE)230 000 forint
Miskolci Egyetem (ME)225 000 forint

Az államilag támogatott jogászképzés tavalyi adatainak alapján a kormány olyan magasan húzta meg a felvételi küszöböt, hogy gyakorlatilag csak az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának volt esélye ilyen állami keretre. Itt találjátok az intézmények teljes rangsorát.

Nem kezdték el a jogi egyetemet, megszűnt az állásuk

Az elmúlt hetekben 29 végrehajtónak szűnt meg a megbízatása, ők azért vesztették el az állásukat, mert nincs jogi diplomájuk, és az egyetemre sem iratkoztak be, a távozókat új, jogvégzett szakemberekkel pótolják, az utóbbi időszak pályázatain például bírák, követeléskezelők és ügyvédek nyertek el végrehajtói posztot - írta Magyar Idők.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu