Ezen a szakon szinte lehetetlen tandíjmentes helyet szerezni: mennyibe kerül egy félév?

Évek óta a jogászképzés egyik legnépszerűbb osztatlan szak, több ezren jelentkeznek állami ösztöndíjas formára, de csak a jelentkezők pár százaléka szerez végül támogatott helyet.

  • Eduline
Wikipedia

Az országban összesen nyolc felsőoktatási intézmény indít nappali tagozatos jogászképzést - tavaly összesen 3986-an jelentkeztek a szakra, közülük mindössze 261-en szereztek állami ösztöndíjas helyet a tavalyi felvételin.

Nem véletlenül, hogy ezen a népszerű szakon is megállapítottak 2018-ra előzetes ponthatárokat. 

Erről a részletes listát és a ponthatárokat itt találjátok:

null

null

A jogászképzésen a 2018-as előzetes ponthatár 460, ennél csak egyetlen szakon húztak magasabb ponthatárt, a nemzetközi tanulmányok képzésen csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik legalább 465 pontot gyűjtenek.

Ebben a táblázatban megnézhetitek a két "legdrágább" és a két "legolcsóbb" jogászképzést:

A képzést indító intézmény neveÖnköltség/félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)300 000 forint
Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE)280 000 forint
Szent István Egyetem (SZIE)230 000 forint
Miskolci Egyetem (ME)225 000 forint

Az államilag támogatott jogászképzés tavalyi adatainak alapján a kormány olyan magasan húzta meg a felvételi küszöböt, hogy gyakorlatilag csak az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának volt esélye ilyen állami keretre. Itt találjátok az intézmények teljes rangsorát.

Nem kezdték el a jogi egyetemet, megszűnt az állásuk

Az elmúlt hetekben 29 végrehajtónak szűnt meg a megbízatása, ők azért vesztették el az állásukat, mert nincs jogi diplomájuk, és az egyetemre sem iratkoztak be, a távozókat új, jogvégzett szakemberekkel pótolják, az utóbbi időszak pályázatain például bírák, követeléskezelők és ügyvédek nyertek el végrehajtói posztot - írta Magyar Idők.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.