A hét hírei: négy magyar egyetem került a legjobbak közé, változik az érettségi

Négy magyar egyetem is felkerült a legfrissebb világrangsorra. 2017-ig több változásra is készülniük kell az érettségizőknek, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig az alapfokúnál is alacsonyabb szintű nyelvvizsgát vezetne be. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a tanárszakosok ösztöndíjáról és a szeptember 1-jén bevezetett pedagógus-életpályamodellről. A hét hírei és cikkei.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Itt a legújabb QS-rangsor

Négy magyar intézmény, a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem került fel a Quacquarelli Symonds (QS) 2013/2014-es felsőoktatási világrangsorára - igaz, a legújabb felsőoktatási stratégiában célként kitűzött top 200-tól az összesített listában még messze vannak. A részleteket itt olvashatjátok.

Így változik az érettségi a következő években

2014-től a legtöbb tárgyból már nem lehet előrehozott érettségit tenni. Megszűnik több vizsgatárgy, a 2016-ban érettségizőknek pedig már kötelező lesz az 50 órás közösségi szolgálat. A részleteket itt találjátok. Nyilvánosságra hozták azoknak a tárgyaknak a listáját, amelyekből emelt szinten érettségizhettek 2014-ben: itt nézhetitek meg.

Részletesen a pedagógusbérekről

2013. szeptember 1-jén lépett életbe a pedagógus-életpályamodell, amelynek része a bérezés átalakítása, az előmeneteli rendszer megváltoztatása és a kötött munkaidő növelése is: az intézményvezető a heti 40 órából 32-vel rendelkezhet, ebből 22-26 órát kell neveléssel-oktatással tölteni: a részleteket itt olvashatjátok. Hány tanárt, asszisztenst, titkárt vehetnek fel az iskolák? Cikkünket itt találjátok.

Bár a tanárok alapbére átlagosan 34 százalékkal nőtt, megszűnt több pótlék, illetve a túlóra- és helyettesítési díj, ami miatt akár 30 ezer forinttal is csökkenhet egyes pedagógusok jövedelme. A pótlékokról itt olvashattok részletesen, a minősítő vizsgákról szóló cikkünket pedig itt találjátok. Akkor is változik a tanárok bére, ha nem írják alá az új szerződést: erről itt olvashattok.

Szeptember 1-jén bevezették a pedagógus-életpályamodellt: változik a tanárok bérezési rendszere
Stiller Ákos

Ösztöndíj tanárszakosoknak

Kiírták a pályázatot a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjra, amelyre olyan hallgatók jelentkezhetnek, akik idén valamelyik új, osztatlan tanárszakon kezdték meg a tanulmányaikat. Az ösztöndíj feltétele a későbbi munkavállalás pedagógus munkakörben. A részleteket itt olvashatjátok.

Jön az alapfokúnál is könnyebb nyelvvizsga?

Új, A2-es szintű, államilag elismert vezetne be az Emberi Erőforrások Minisztériuma - a jelenlegi alapfokú vizsga B1-es szintű. Az újítással a tárca elsősorban a szakiskolai tanulókat célozná meg: szerintük a bizonyítvány megkönnyítené a külföldi munkavállalást is, nyelvtanárok szerint azonban ilyen szintű nyelvtudással nem lehet boldogulni. A részleteket itt találjátok.

Nyelvizsgakörkép

Mennyibe kerülnek a legnépszerűbb nyelvvizsgák? Milyen feladatokra számíthattok? Hol kaptok államilag elismert, illetve nemzetközi bizonyítványt? Cikksorozatunk legújabb, a Goethe Institut nyelvvizsgáit bemutató részét itt találjátok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.