Hátborzongató film körözte le a Szárnyas fejvadászt: heti filmajánló
Milyen filmekre érdemes mozijegyet venni a következő napokban, hetekben? Mutatjuk, melyek voltak a legnézettebb filmek az amerikai mozikban hétvégén.
Eduline
Stiller Ákos
Lekörözte az észak-amerikai mozik kasszasikerlistáján a Szárnyas fejvadász 2049 című filmet a Boldog halálnapot című misztikus film, amelynek nyitóhétvégi bevétele 26,5 millió dollárra rúg.
A Blumhouse és a Universal filmje Christopher B. Landon rendezésében, Jessica Rothe és Israel Broussard főszereplésével egy főiskolás diáklányról szól, akit megölnek születésnapján, majd másnap feltámad és újraéli a születésnapján történteket, majd elindul megtalálni gyilkosát.
A múlt héten bemutatott Szárnyas fejvadász 2049 továbbra is elmaradt a várakozásoktól, és csak 15,1 millió dollárt forgalmazott az észak-amerikai mozikban. Nyitóhétvégéjén is csak 31,5 millió dolláros jegyeladást produkált, holott 45-50 millió dollár közé becsülték, mivel igen jó kritikákat kapott és elővételben rengeteg jegy kelt el. A második hétvégi bevétel 54 százalékos visszaesést jelent.
Az amerikai-kínai koprodukcióban készült The Foreigner című film került a box-office lista harmadik helyére 12,8 millió dollárral. A STXfilms, a Sparkle Roll Media és a Wanda közös filmje Jackie Chan és Pierce Brosnan főszereplésével a nemzetközi piacon szeptember 30-án debütált. A film rendezője Martin Campbell, aki a James Bond-filmek közül a Casino Royale-t rendezte.
Több száz forintot is spórolhattok, ha jó napot választotok ki a mozizásra. Összegyűjtöttük, hogy hol mennyiért nézhettek filmeket Pesten és a vidéki városok mozijaiban. A budapesti Cinema City mozikban, tehát Allee-ban, az Arénában, a Camponában, a Duna Plazában, a MOM Parkban, a Westendben egységesek a jegyárak, diákkedvezménnyel 1320 forintért nézhettek meg 2D-s filmeket, a 3D előadásokra 1730 forintért ülhettek be, az IMAX 3D-s filmjei pedig 1740 forintba kerülnek szemüveg nélkül.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
