Hátborzongató film körözte le a Szárnyas fejvadászt: heti filmajánló
Milyen filmekre érdemes mozijegyet venni a következő napokban, hetekben? Mutatjuk, melyek voltak a legnézettebb filmek az amerikai mozikban hétvégén.
Eduline
Stiller Ákos
Lekörözte az észak-amerikai mozik kasszasikerlistáján a Szárnyas fejvadász 2049 című filmet a Boldog halálnapot című misztikus film, amelynek nyitóhétvégi bevétele 26,5 millió dollárra rúg.
A Blumhouse és a Universal filmje Christopher B. Landon rendezésében, Jessica Rothe és Israel Broussard főszereplésével egy főiskolás diáklányról szól, akit megölnek születésnapján, majd másnap feltámad és újraéli a születésnapján történteket, majd elindul megtalálni gyilkosát.
A múlt héten bemutatott Szárnyas fejvadász 2049 továbbra is elmaradt a várakozásoktól, és csak 15,1 millió dollárt forgalmazott az észak-amerikai mozikban. Nyitóhétvégéjén is csak 31,5 millió dolláros jegyeladást produkált, holott 45-50 millió dollár közé becsülték, mivel igen jó kritikákat kapott és elővételben rengeteg jegy kelt el. A második hétvégi bevétel 54 százalékos visszaesést jelent.
Az amerikai-kínai koprodukcióban készült The Foreigner című film került a box-office lista harmadik helyére 12,8 millió dollárral. A STXfilms, a Sparkle Roll Media és a Wanda közös filmje Jackie Chan és Pierce Brosnan főszereplésével a nemzetközi piacon szeptember 30-án debütált. A film rendezője Martin Campbell, aki a James Bond-filmek közül a Casino Royale-t rendezte.
Több száz forintot is spórolhattok, ha jó napot választotok ki a mozizásra. Összegyűjtöttük, hogy hol mennyiért nézhettek filmeket Pesten és a vidéki városok mozijaiban. A budapesti Cinema City mozikban, tehát Allee-ban, az Arénában, a Camponában, a Duna Plazában, a MOM Parkban, a Westendben egységesek a jegyárak, diákkedvezménnyel 1320 forintért nézhettek meg 2D-s filmeket, a 3D előadásokra 1730 forintért ülhettek be, az IMAX 3D-s filmjei pedig 1740 forintba kerülnek szemüveg nélkül.
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.