Itt a feketeleves: könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat

Jobban kell majd teljesíteniük az állami ösztöndíjas hallgatóknak, ha továbbra is ingyenesen szeretnének tanulni. Az új, szerdán nyilvánosságra hozott felsőoktatási stratégia szerint ugyanis az egyetemek, főiskolák több diákot sorolhatnának át önköltséges képzésre, ezzel párhuzamosan pedig több fizetős hallgató kerülhetne át államis helyre.

  • Eduline
Shutterstock

A gyengén teljesítő, állami ösztöndíjas hallgatók nagyobb részét sorolnák át önköltséges képzésre az új felsőoktatási stratégia alapján, amely decemberben kerülhet a kormány elé. Ezzel párhuzamosan több önköltséges, de jó tanulmányi eredményű diák kapna lehetőséget, hogy állami ösztöndíjasként tanulhasson.

A Fokozatváltás a felsőoktatásban című új felsőoktatási koncepciót - innen tölthetitek le - keddi ülésén tárgyalta a Felsőoktatási Kerekasztal. A dokumentum a következő tizenöt év felsőoktatási céljait és tervét rögzíti, szerepel benne többek között a szakok számának 15 százalékos csökkentése 2020-ig, illetve az, hogy bizonyos képzéseken felvételi követelmény lenne a középfokú nyelvtudás. A részleteket itt olvashatjátok, a felvételi rendszer változásáról itt, az orvosképzésről pedig itt találjátok cikkünket.

A felsőoktatási törvény jelenlegi szövege szerint egy állami ösztöndíjas hallgatót akkor kell átsorolni önköltséges képzésre, ha az utolsó két aktív félévében nem szerezte meg az előírt kreditmennyiség legalább ötven százalékát - mivel szemeszterenként átlagosan 30, egy tanévben pedig 60 kredit az elvárt teljesítmény, egy tanévben legalább 30 kreditet kell elvégeznie a diáknak ahhoz, hogy biztosan megtarthassa az állami ösztöndíjas helyét. Emellett az adott egyetem vagy főiskola szervezeti és működési szabályzatában egy tanulmányi átlagot is meghatározhat, amelyet ha a diák nem ér el, átsorolhatják.

Azt a hallgatók is átsorolják, akik az adott szak képzési idejét már két félévvel meghaladta - ebbe beleszámítanak a korábban azonos képzési szinten végzett tanulmányok is. Az átsorolt hallgatóknak, illetve azoknak a helyére, akiknek megszűnt a jogviszonya, kérelem alapján kerülhetnek be önköltséges hallgatók: a sorrendet a tanulmányi eredmény határozza meg.

Azokat, akik még csak egy aktív félévet töltöttek a szakon, nem sorolhatják át, és azokat sem, akik betegség, baleset vagy szülés miatt nem tudtak bejárni az órákra. Arról, hogy fizetniük kell, az intézmények legalább harminc nappal a következő képzési időszak kezdete előtt tájékoztatják az érintett hallgatókat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.