Jobban kell majd teljesíteniük az állami ösztöndíjas hallgatóknak, ha továbbra is ingyenesen szeretnének tanulni. Az új, szerdán nyilvánosságra hozott felsőoktatási stratégia szerint ugyanis az egyetemek, főiskolák több diákot sorolhatnának át önköltséges képzésre, ezzel párhuzamosan pedig több fizetős hallgató kerülhetne át államis helyre.
A gyengén teljesítő, állami ösztöndíjas hallgatók nagyobb részét sorolnák át önköltséges képzésre az új felsőoktatási stratégia alapján, amely decemberben kerülhet a kormány elé. Ezzel párhuzamosan több önköltséges, de jó tanulmányi eredményű diák kapna lehetőséget, hogy állami ösztöndíjasként tanulhasson.
A Fokozatváltás a felsőoktatásban című új felsőoktatási koncepciót - innen tölthetitek le - keddi ülésén tárgyalta a Felsőoktatási Kerekasztal. A dokumentum a következő tizenöt év felsőoktatási céljait és tervét rögzíti, szerepel benne többek között a szakok számának 15 százalékos csökkentése 2020-ig, illetve az, hogy bizonyos képzéseken felvételi követelmény lenne a középfokú nyelvtudás. A részleteket itt olvashatjátok, a felvételi rendszer változásáról itt, az orvosképzésről pedig itt találjátok cikkünket.
A felsőoktatási törvény jelenlegi szövege szerint egy állami ösztöndíjas hallgatót akkor kell átsorolni önköltséges képzésre, ha az utolsó két aktív félévében nem szerezte meg az előírt kreditmennyiség legalább ötven százalékát - mivel szemeszterenként átlagosan 30, egy tanévben pedig 60 kredit az elvárt teljesítmény, egy tanévben legalább 30 kreditet kell elvégeznie a diáknak ahhoz, hogy biztosan megtarthassa az állami ösztöndíjas helyét. Emellett az adott egyetem vagy főiskola szervezeti és működési szabályzatában egy tanulmányi átlagot is meghatározhat, amelyet ha a diák nem ér el, átsorolhatják.
Azt a hallgatók is átsorolják, akik az adott szak képzési idejét már két félévvel meghaladta - ebbe beleszámítanak a korábban azonos képzési szinten végzett tanulmányok is. Az átsorolt hallgatóknak, illetve azoknak a helyére, akiknek megszűnt a jogviszonya, kérelem alapján kerülhetnek be önköltséges hallgatók: a sorrendet a tanulmányi eredmény határozza meg.
Azokat, akik még csak egy aktív félévet töltöttek a szakon, nem sorolhatják át, és azokat sem, akik betegség, baleset vagy szülés miatt nem tudtak bejárni az órákra. Arról, hogy fizetniük kell, az intézmények legalább harminc nappal a következő képzési időszak kezdete előtt tájékoztatják az érintett hallgatókat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
