Mi volt a mai BME-épületek helyén a 19. század végén? Hogyan tűnhetett el ötven évre egy szobor a Műegyetem hatalmas pincelabirintusában? Milyen furcsa egyetemi integráció zajlott a harmincas években?
Egyetem? Az első!
A Műegyetem az 1871/1872-es tanévtől Királyi József Műegyetem néven futott, amely valódi rekorder volt: ez volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amelynek a nevében is szerepelt az "egyetem" szó. Nem akadémia, iskola vagy technikum, ipartanoda vagy egyéb, hanem egyetem.
Amikor Sopronban is volt műegyetemi kar
A 20. század elején is voltak meredek oktatáspolitikai elképzelések. 1934-ben költséghatékonysági szempontokra hivatkozva megalapították a M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet. Az új intézmény a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette. Ez volt az ország legnagyobb egyeteme 98 (!) tanszékkel és öt karral.
A híres lágymányosi campus
Azt korábban már megírtuk, hogy a mai lágymányosi campus helyén egy hatalmas tó volt a huszadik század közepéig, de volt ennél érdekesebb dolog is a mai ELTE és BME környékén.
A 19. század végén a lágymányosi öbölnél épült fel Budapest legfurcsább vigalmi negyede, a "lágymányosi Konstantinápoly": török kávéházakat, drzsámikat, minareteket és mór stílusú épületeket húztak fel két hónap alatt, színházi és zenei programokat szerveztek. A vállalkozás mégsem aratott nagy sikert, gyorsan tönkrement.
A pince titka
József nádor 1912-ben emelt szobra a második világháború idején eltűnt. Csak fél évszázaddal később, 1997-ben bukkantak rá teljesen véletlenül a hatalmas campus egyik pincéjében - a szobor feje azonban azóta sincs meg, így azt újra el kellett készíteni.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
