Mi volt a mai BME-épületek helyén a 19. század végén? Hogyan tűnhetett el ötven évre egy szobor a Műegyetem hatalmas pincelabirintusában? Milyen furcsa egyetemi integráció zajlott a harmincas években?
Egyetem? Az első!
A Műegyetem az 1871/1872-es tanévtől Királyi József Műegyetem néven futott, amely valódi rekorder volt: ez volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amelynek a nevében is szerepelt az "egyetem" szó. Nem akadémia, iskola vagy technikum, ipartanoda vagy egyéb, hanem egyetem.
Amikor Sopronban is volt műegyetemi kar
A 20. század elején is voltak meredek oktatáspolitikai elképzelések. 1934-ben költséghatékonysági szempontokra hivatkozva megalapították a M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet. Az új intézmény a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette. Ez volt az ország legnagyobb egyeteme 98 (!) tanszékkel és öt karral.
A híres lágymányosi campus
Azt korábban már megírtuk, hogy a mai lágymányosi campus helyén egy hatalmas tó volt a huszadik század közepéig, de volt ennél érdekesebb dolog is a mai ELTE és BME környékén.
A 19. század végén a lágymányosi öbölnél épült fel Budapest legfurcsább vigalmi negyede, a "lágymányosi Konstantinápoly": török kávéházakat, drzsámikat, minareteket és mór stílusú épületeket húztak fel két hónap alatt, színházi és zenei programokat szerveztek. A vállalkozás mégsem aratott nagy sikert, gyorsan tönkrement.
A pince titka
József nádor 1912-ben emelt szobra a második világháború idején eltűnt. Csak fél évszázaddal később, 1997-ben bukkantak rá teljesen véletlenül a hatalmas campus egyik pincéjében - a szobor feje azonban azóta sincs meg, így azt újra el kellett készíteni.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
