Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Mi volt a mai BME-épületek helyén a 19. század végén? Hogyan tűnhetett el ötven évre egy szobor a Műegyetem hatalmas pincelabirintusában? Milyen furcsa egyetemi integráció zajlott a harmincas években?
Egyetem? Az első!
A Műegyetem az 1871/1872-es tanévtől Királyi József Műegyetem néven futott, amely valódi rekorder volt: ez volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amelynek a nevében is szerepelt az "egyetem" szó. Nem akadémia, iskola vagy technikum, ipartanoda vagy egyéb, hanem egyetem.
Amikor Sopronban is volt műegyetemi kar
A 20. század elején is voltak meredek oktatáspolitikai elképzelések. 1934-ben költséghatékonysági szempontokra hivatkozva megalapították a M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet. Az új intézmény a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette. Ez volt az ország legnagyobb egyeteme 98 (!) tanszékkel és öt karral.
A híres lágymányosi campus
Azt korábban már megírtuk, hogy a mai lágymányosi campus helyén egy hatalmas tó volt a huszadik század közepéig, de volt ennél érdekesebb dolog is a mai ELTE és BME környékén.
A 19. század végén a lágymányosi öbölnél épült fel Budapest legfurcsább vigalmi negyede, a "lágymányosi Konstantinápoly": török kávéházakat, drzsámikat, minareteket és mór stílusú épületeket húztak fel két hónap alatt, színházi és zenei programokat szerveztek. A vállalkozás mégsem aratott nagy sikert, gyorsan tönkrement.
A pince titka
József nádor 1912-ben emelt szobra a második világháború idején eltűnt. Csak fél évszázaddal később, 1997-ben bukkantak rá teljesen véletlenül a hatalmas campus egyik pincéjében - a szobor feje azonban azóta sincs meg, így azt újra el kellett készíteni.