Az államtitkár szerint az egyetemistáknak egyre kevésbé jelentenek akadályt az anyagi gondok

Egyre többen férhetnek hozzá a diplomához, hiszen egyre kevésbé jelentenek akadályt az anyagi nehézségek például a diákhitel 2-nek köszönhetően - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

  • MTI
MTI / Máthé Zoltán

Az államtitkár elmondta, jelentős könnyítést jelent a diákhitel 2, hiszen kamatmentesen, egy "ingyen hitellel" finanszírozhatják tanulmányaikat a diákok. Hozzátette, 27 600  forint erejéig a munkáltató fizetheti ki a diákhitel 2-t. Ha a diák olyan képzettséget szerez, amire valóban van igény, akkor számíthat arra, hogy a munkáltató átvállalja a törlesztést. 

Elmondta azt is, a kormány 40-ről 45 évre emelte a diákhitel igénylésének korhatárát, ugyanakkor megnőtt a diákhitel 1, vagyis a szabadon felhasználható kölcsön összege havi 50 ezerről 70 ezer forintra. Rétvári Bence hozzátette, külföldi tanulmányút során a fenti összeg megduplázódik, így havonta 140 ezer forintot lehet felvenni. 

Emlékeztetett, a kormány megemelte a szociális ösztöndíjak mértékét, így a teljes keret 4,2 milliárdról 6,2 milliárd forintra nőtt.

Hányan tanultak állami ösztöndíjasként egyetemen-főiskolán az elmúlt három évben?

Csaknem 492 ezren tanultak állami ösztöndíjas formában az elmúlt három évben a magyar felsőoktatásban - írja az Oktatási Hivataltól származó adatokra hivatkozva a Magyar Hírlap csütörtökön. Több mint 307 ezren voltak az alapképzésben tanuló hallgatók. A mesterképzésben több mint 84 ezren voltak az államilag finanszírozott diákok, az osztatlan képzésnél ez a szám mintegy 60 ezer volt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.