Az egyetem, főiskola nem csak arra jó, hogy a végén megkapjátok a bőrkötéses diplomát. Ennél sokkal több dolgot nyertek az előadótermekben töltött három, négy, öt, hat évvel.
Ráébredtek, hogy anyának (majdnem) mindenben igaza van. Persze ettől még mindig felesleges dolognak tartjátok az elmosott edény törölgetését, és továbbra is napokig halogatjátok a mosást.
Megismeritek magatokat. Három-négy év egyetem után pontosan tudjátok, előszeretettel halogatjátok-e a vizsgákat, a beadandók megírását, a koliszoba kitakarítását.
Megtanultok a pénzzel bánni. Vagy legalábbis megtapasztaljátok, milyen az, amikor a hónap utolsó hetére egy fillér sem marad az otthonról érkező apanázsból, a diákmelós fizetésből, az ösztöndíjból.
El tudtok készíteni néhány egyszerű és olcsó ételt. Albérletesként vagy kolisként kénytelenek vagytok időnként főzni. Az okot eggyel fentebb találjátok.
Ráébredtek arra, hogy tényleg képesek vagytok ezer oldalnyi szakirodalmat átnézni. Gyorsolvasásban verhetetlenek vagytok.
Ismeritek az egyetemi/városi/megyei könyvtár összes csendes és nyugodt pontját, ahol még tanulni is lehet.
Nem tudtok felelni minden – szakmátokba vágó – kérdésre, de azt tudjátok, hol keressétek a választ.
Megtanuljátok értékelni az otthoni kosztot,
a tiszta ágyneműt, a csendet.
Kilenc dolog, amit csak azok értenek, akik (voltak) kollégisták
Pár nap múlva több ezren költöznek be (vagy vissza) az egyetemi, főiskolai kollégiumokba. Nem túlzás: kolisnak lenni sajátos életforma. Hogy miért? Mert minden kolis tudja, hogy... Hogy a közös könyhának mindig (de tényleg mindig) porleves illata (szaga) van És ha még csak a konyhát járná át a porkaja szaga...
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
