Hat dolog, ami szigorúan tilos a gólyatáborban

Elstartolt a gólyatáborszezon, több tízezren indultak el a napokban a Balatonhoz, a Tiszához vagy más városokba, hogy megismerkedjenek leendő évfolyamtársaikkal. Milyen szabályokat érdemes - a saját érdeketekben - betartani, és mit nem szabad kihagyni a gólyatáborban?

  • Eduline

Kihagyni

a tájékoztató előadásokat

Azt hiszitek, hogy minden fontos infót megtaláltok a Neptunon, az egyetemi oldalon és a hallgatói Facebook-csoportokban? Tévedés! Hiába érzitek úgy, hogy a gólyatábor négy, öt, hat napja csak a buliról szól, érdemes elmenni a tájékoztatókra, azzal ugyanis, hogy egy helyen minden információt megkaptok, sok-sok időt spóroltok meg. Ráadásul tudni fogjátok, milyen problémával kihez érdemes fordulni.

Késve

érkezni

A családi nyaralás "belelóg" a gólyatáborba, ezért az első napot kihagyjátok? Pedig az első egyetemi bulin érdemes elejétől a végéig jelen lenni. Már csak azért is, mert a bemutatkozós részt általában rögtön érkezés után megtartják.

Öt dolog, ami szigorúan tilos az első egyetemi évben

Ezekben a napokban kezdődnek az egyetemi, főiskolai gólyatáborok, szeptember első felében pedig elstartol az őszi szemeszter. Tanácsok gólyáknak: tiltott dolgok következnek. Kihagyni a gólyatábort, a gólyabált, az első egyetemi bulikat Mondhatjátok, hogy ezek csak egyszerű bulik, de nem igaz - ha ezeken az eseményeken nem vagytok ott, nem fogjátok érteni a közös poénokat, a legjobb sztorikat, és jóval nehezebb lesz beilleszkedni az évfolyam közösségébe.

Nemet mondani

a bugyutábbnál bugyutább egyetemi indulókra...

... és néma maradni, amikor a többiek teli torokból skanálják a szöveget. Bár az elmúlt években napvilágot látott néhány durvább egyetemi induló, a legtöbb nem ilyen, egyszerűen csak a közösségről szól.

Wikipedia

Kimaradni

a programokból

Nincs kedvetek bekötött szemmel körbefutni a sportpályát vagy kipróbálni, egy perc alatt hány túrós gombócot tudtok megenni? Igen, a gólyatáborokban általában egészen furcsa versenyeket találnak ki, mégsem érdemes ezeket kihagyni, mert összekovácsolja a csapatot (ez persze a hatodik sörivóversenyre és a vállalhatatlan feladatokra nem vonatkozik).

Elveszíteni

az önkontrollt

Veszélyes is, ráadásul a gólyatáborok minden percében legalább tucatnyian készítenek a mobiljukkal videókat. Csak mondjuk.

Eltűrni,

ha valaki zaklat

Ha bármi olyan dolog történik, ami zavar titeket (például valaki folyamatosan zaklat), azonnal kérjetek segítséget a szervezőktől. Az elmúlt évek gólyatáboros botrányai után garantáltan oda fognak figyelni a panaszokra.

Kilenc dolog, amit csak azok értenek, akik (voltak) kollégisták

Pár nap múlva több ezren költöznek be (vagy vissza) az egyetemi, főiskolai kollégiumokba. Nem túlzás: kolisnak lenni sajátos életforma. Hogy miért? Mert minden kolis tudja, hogy... Hogy a közös könyhának mindig (de tényleg mindig) porleves illata (szaga) van És ha még csak a konyhát járná át a porkaja szaga...

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.