Milliókat veszítenek azok az egyetemisták, akik ezt a két szabályt nem tartják be

Milyen szabályokat kell ismerniük azoknak, akik államilag támogatott formában szeretnék elvégezni az egyetemet vagy főiskolát? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Börcsök Zsófia

Jövőre szeretnék felvételizni államilag támogatott egyetemi képzésre. Hány hónapig kell a diplomázás után Magyarországon dolgoznom ahhoz, hogy ne kelljen visszafizetnem az állami támogatást?

Az állami ösztöndíjas hallgatóknak két feltételt kell betartaniuk. Az első feltétel, hogy a képzési idő másfélszeresén belül meg kell szerezniük az oklevelet, például egy 6 féléves alapszakot legfeljebb 9 félév alatt el kell végezniük.

Emellett az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszont fenntartani.

Egy szemeszter öt hónapnak, vagyis 150 napnak felel meg, tehát egy hat féléves alapképzés után - ha sikerül hat félév alatt elvégeznetek - hatszor 150 napig, azaz 900 napig kell hazai munkaviszonnyal rendelkeznetek valamikor a diplomaszerzést követő húsz évben. Az sem elvárás, hogy ez összefüggő időszak legyen, és nem kell rögtön a diplomázás után munkába állnotok.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Ezt kell tudnotok a hallgatói nyilatkozatról, ha idén felvételiztek

Ha szeptemberben állami ösztöndíjas, vagy állami részösztöndíjas képzést kezdtek meg, idén is kénytelenek lesztek aláírni a hallgatói nyilatkozatot (lánykori nevéb a hallgatói szerződést). Azok számára is feltételeket szab az állam, akiket átsoroltak önköltségesről államilag támogatott képzésre. De mit kell vállalni a nyilatkozat aláírásával?

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.