Zajlanak az egyetembővítések, csak ma kettő adott hírt erről

A Miskolci Egyetem és az Óbudai Egyetem is szélesíti a kínálatát.

  • eduline/mti
Miskolci Egyetem
Wikipedia

Az egyetemátnevezések, az összevonások és a profiltitsztítás után is folyamatosak a változások a felsőoktatásban:

Nagy változások jönnek mától: új egyetemek és új karok

Több felsőoktatási intézmény és kar átalakul mától. Soroljuk a változásokat. Új kar jön létre a közszolgálati egyetemen A Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez (NKE) integrálják a bajai Eötvös József Főiskola vízmérnöki képzését. Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt: a belügyminiszter a vízügy stratégiai jelentősége miatt kezdeményezte, hogy az intézmény február elsejével vegye át a bajai főiskola vízügyi, vízgazdálkodási képzéseit.

Ennek jegyében pénteken jelentették be, hogy kihelyezett felsőoktatási képzéseket indít az Óbudai Egyetem Kisvárdán. Az intézmény és a Kisvárdai Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ együttműködésével két szakképzésben 120-an kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat. A képzésekre egyenként 60-60 fős keretlétszámot hirdetnek meg, a hallgatók fele önköltséges, másik részük pedig államilag finanszírozott formában tanulhat majd.

Idén ősszel kezdődik a műszaki komplex felsőoktatási szakképzés, az ennek megfelelő informatikai párját pedig jövő februárban indítják el - mondta Szigeti Ádám, az Óbudai Egyetem kancellárja. Mindkettő kétéves, oklevelet adó képzés, ezekre épülne a későbbiekben a BSC-képzés is, amelyek a tervek szerint 2018 szeptemberében hirdetnének meg - tette hozzá a kancellár.

Ugyanezen a napon új tanszéket avatott a Miskolci Egyetemen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A sajóbábonyi Kiss Cégcsoport támogatásával létrejött új oktatási egység anyagmérnököket képez majd környezettechnológiai, illetve vegyipari technológiai szakiránnyal.

"A Miskolci Egyetemen mindig kéz a kézben jár a hagyomány és a fejlesztés" - mondta Varga Mihály. Szerinte az új tanszék jó példája a tudomány, a felsőfokú képzés és az ipar kapcsolatának erősítésére. Hozzátette, hogy a bővítés egyszerre szolgálja a felsőfokú képzés és a gazdaság érdekeit.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.