Zajlanak az egyetembővítések, csak ma kettő adott hírt erről

A Miskolci Egyetem és az Óbudai Egyetem is szélesíti a kínálatát.

  • eduline/mti
Miskolci Egyetem
Wikipedia

Az egyetemátnevezések, az összevonások és a profiltitsztítás után is folyamatosak a változások a felsőoktatásban:

Nagy változások jönnek mától: új egyetemek és új karok

Több felsőoktatási intézmény és kar átalakul mától. Soroljuk a változásokat. Új kar jön létre a közszolgálati egyetemen A Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez (NKE) integrálják a bajai Eötvös József Főiskola vízmérnöki képzését. Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt: a belügyminiszter a vízügy stratégiai jelentősége miatt kezdeményezte, hogy az intézmény február elsejével vegye át a bajai főiskola vízügyi, vízgazdálkodási képzéseit.

Ennek jegyében pénteken jelentették be, hogy kihelyezett felsőoktatási képzéseket indít az Óbudai Egyetem Kisvárdán. Az intézmény és a Kisvárdai Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ együttműködésével két szakképzésben 120-an kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat. A képzésekre egyenként 60-60 fős keretlétszámot hirdetnek meg, a hallgatók fele önköltséges, másik részük pedig államilag finanszírozott formában tanulhat majd.

Idén ősszel kezdődik a műszaki komplex felsőoktatási szakképzés, az ennek megfelelő informatikai párját pedig jövő februárban indítják el - mondta Szigeti Ádám, az Óbudai Egyetem kancellárja. Mindkettő kétéves, oklevelet adó képzés, ezekre épülne a későbbiekben a BSC-képzés is, amelyek a tervek szerint 2018 szeptemberében hirdetnének meg - tette hozzá a kancellár.

Ugyanezen a napon új tanszéket avatott a Miskolci Egyetemen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A sajóbábonyi Kiss Cégcsoport támogatásával létrejött új oktatási egység anyagmérnököket képez majd környezettechnológiai, illetve vegyipari technológiai szakiránnyal.

"A Miskolci Egyetemen mindig kéz a kézben jár a hagyomány és a fejlesztés" - mondta Varga Mihály. Szerinte az új tanszék jó példája a tudomány, a felsőfokú képzés és az ipar kapcsolatának erősítésére. Hozzátette, hogy a bővítés egyszerre szolgálja a felsőfokú képzés és a gazdaság érdekeit.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.