Vigyázat: nem minden nyelvvizsga jó a diplomához

Elfogadják-e a szakmai nyelvvizsgát az egyetemen? Milyen bizonyítvány kell majd a felvételihez? Ha tudjátok ezeket a szabályokat, nem érhet titeket kellemetlen meglepetés.

  • Eduline
Nyelvvizsga: hamarosan szigorodnak a feltételek az egyetemi, főiskolai felvételin
Túry Gergely

Alapszabályként az alapszakos diplomához egy középfokú (B2-es szintű), komplex, államilag elismert általános nyelvvizsgára van szükség. Az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben ugyanakkor ennél szigorúbb feltételt - például általános helyett szakmai nyelvvizsgát - is meghatározhatnak. Mely vizsgák államilag elismertek, és melyeket lehet honosítani? Nyelvvizsgakisokosunkat itt találjátok.

Azt, hogy mely nyelvekből fogadják el a bizonyítványt, az adott egyetem, főiskola döntheti el, azokat azonban, amelyeket korábban érettségi vizsgaként fogadtak el, nekik is el kell. Mennyibe kerül a nyelvvizsga megszerzése?

A mesterképzéseken, illetve a felsőoktatási szakképzéseken a diploma kiadásának feltételeit a képzési és kimeneti követelményekben határozzák meg. Így tanulhattok nyelveket otthonról, teljesen ingyen: a tíz legjobb oldal.

Mentesülnek a nyelvvizsga-követelmény alól - általános nyelvvizsga esetén - azok a hallgatók, akik a képzés megkezdésekor már betöltötték a negyvenet - ez a 2016-ban záróvizsgázókra vonatkozik utoljára. Azoknak sem kell bemutatniuk a nyelvvizsgát a diplomához, akik 2013-ban vagy azelőtt záróvizsgáztak, és három év alatt nem tudták megszerezni a bizonyítványt - feltéve, ha ezt az adott felsőoktatási intézmény engedélyezi. Ők az egyetem, főiskola által szervezett külön nyelvi vizsgát tehetnek, vagy jelentkezhetnek a diplomamentő program ingyenes képzéseire.

2016-tól ugyanakkor minden mesterszakon kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga a felvételhez, 2020-ra pedig az alap- és osztatlan szakokra is kiterjesztik a követelményt. A részleteket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Rossz idő esetén a tanteremben, összetolt padok tetején” – így oldják meg az iskolák a mindennapos testnevelést

Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.

Meg kellene indokolnia az oktatási tárcának, ha nemet mond – három szervezet dolgozta ki a részvételiség ideális modelljét

Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.

Azt hitték, csak viccelnek, de büntetésből Franciaországban hagytak nyolc diákot egy iskolai kiránduláson, a szülők feljelentést tettek

A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu