Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Nyelvvizsga: hamarosan szigorodnak a feltételek az egyetemi, főiskolai felvételin
Túry Gergely
Alapszabályként az alapszakos diplomához egy középfokú (B2-es szintű), komplex, államilag elismert általános nyelvvizsgára van szükség. Az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben ugyanakkor ennél szigorúbb feltételt - például általános helyett szakmai nyelvvizsgát - is meghatározhatnak. Mely vizsgák államilag elismertek, és melyeket lehet honosítani? Nyelvvizsgakisokosunkat itt találjátok.
Azt, hogy mely nyelvekből fogadják el a bizonyítványt, az adott egyetem, főiskola döntheti el, azokat azonban, amelyeket korábban érettségi vizsgaként fogadtak el, nekik is el kell. Mennyibe kerül a nyelvvizsga megszerzése?
A mesterképzéseken, illetve a felsőoktatási szakképzéseken a diploma kiadásának feltételeit a képzési és kimeneti követelményekben határozzák meg. Így tanulhattok nyelveket otthonról, teljesen ingyen: a tíz legjobb oldal.
Mentesülnek a nyelvvizsga-követelmény alól - általános nyelvvizsga esetén - azok a hallgatók, akik a képzés megkezdésekor már betöltötték a negyvenet - ez a 2016-ban záróvizsgázókra vonatkozik utoljára. Azoknak sem kell bemutatniuk a nyelvvizsgát a diplomához, akik 2013-ban vagy azelőtt záróvizsgáztak, és három év alatt nem tudták megszerezni a bizonyítványt - feltéve, ha ezt az adott felsőoktatási intézmény engedélyezi. Ők az egyetem, főiskola által szervezett külön nyelvi vizsgát tehetnek, vagy jelentkezhetnek a diplomamentő program ingyenes képzéseire.
2016-tól ugyanakkor minden mesterszakon kötelező lesz a középfokú nyelvvizsga a felvételhez, 2020-ra pedig az alap- és osztatlan szakokra is kiterjesztik a követelményt. A részleteket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
