Van mit tanulni a Corvinuson: Hatalmas adóssággal dőlt be az egyetem cége

A Corvinus a kutatási és fejlesztési projektek megvalósítására létrehozott egy céget, ám az alig fizetett vissza valamit az egyetemnek, inkább felélte a szerzett forrásokat. Csak most került felszámolásra, pedig évek óta hatalmas adósságot görgetett maga előtt, ami nem is volt titok.

  • Eduline
Fazekas István

Még 2008-ban alapított Mészáros Tamás egykori rektor a Budapesti Corvinus Egyetem Innovációs Központ Nonprofit Kft.-t, hogy az egyetem K+F-tevékenységének koordinációját, projektfejlesztést, projektmenedzsmentet és monitoringot végezzen. Ezt maga az egyetem is elvégezhette volna, de akkor jobb ötletnek tartották a munka kiszervezését. A feladatokat a cégen belül is az egyetem több alkalmazottai és érdekkörük végezték.

2007-ben még 582 millió forint érkezett be az egyetemre innovációs forrásból, a cég elindítása után ez 2011-re lecsökkent 133 millió forintra - írj a a VS. A projekteket elvégezték, a munkakörülményeket az egyetemi infrastruktúra biztosította - elvileg bérleti díj ellenében. Az IKN Kft. azonban alig fizetett, 2012 júniusában is közel 70 millióval tartozott az egyetemnek.

A konstrukció egyszerű volt: a Kft. kedvezőbb adózási és bérfizetési feltételekkel tudta elvégezni a munkát, mint az egyetem, így nagyobb összeget lehetett fizetni a bedolgozóknak. A portál is kiemeli egy jelentés alapján, hogy míg a bevételek 28 százalékkal nőttek, a bérek 230 százalékkal emelkedtek. Lényegében felélték és a cég válogatott alkalmazottainak fizették ki az összeget, viszont ügyeltek a projektek megvalósítására.

Az egyetem 2012-ben már tudta, ha bezárják a boltot és kifizetik az összes tartozást, még úgy is jól jöhetnek ki belőle, ugyanis, 84 millió forintot tett ki a tárgyi eszközök, a készpénz és az immaterilális értékek, mely az intézményre maradt volna. Ennek ellenére nem léptek, bár a bevételek folyamatosan zuhantak: a 2011-es 440 millió forint 2012-re 105 millióra olvadt. A magas bevételek időszakában is rendre veszteséggel zártak.

Az egyetem 2013-ban Rostoványi Zsolt rektor idején elengedte a cég tartozását, sőt, 50 millió forint támogatást adtak. 2013-ban a külső tartozásokkal együtt 205 millió forinttal volt adós a cég. Rózsás Péter, a BCE gazdasági főigazgatója nem volt hajlandó jóváhagyni az adósság elengedését, mert számos szabálytalanságot talált. Feljelentést is tett, azonban először el sem indították a nyomozást, majd a panaszai után megindult eljárást bűncselekmény hiányában lezárták.

A portál egy informátora így írta le a működést:

Kamu célokra vették ki belőle azokat a pénzeket, amelyeket a tisztességes tanszékek hoztak be a cégen keresztül. A kft. arra lett alapítva, hogy rugalmasabban, az egyetemi adminisztráció és a közbeszerzés fékjei nélkül a piaci partnerek igényeit ki lehessen elégíteni. Úgy, hogy mégse az oktatók saját kft.-ivel menjen a buli, hanem az egyetem járjon jól. Például, ha X cégnek kell piackutatás, akkor ez az egyetemen keresztül nagyon lassú folyamat, míg a kft.-nél pörgethető volt.

Mivel az cég sokáig az egyetem felé tartozott, így "nem borult ki a bili", de mikor a külső tartozások is felszaporodtak és megindultak a végrehajtási eljárások, már tarthatatlanná vált a helyzet. A Fővárosi Törvényszék 2016. január 27-én adta ki a felszámolásról szóló végzést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.