Magyarországon - ahogy a fejlett világban általában - a nők mára fölénybe kerültek a felsőoktatásban. Több nő kerül be az egyetemekre, főiskolákra, mint férfi, és többen is szereznek diplomát.

Ennek ellenére még mindig komoly hátrányban vannak a nők két tudományterületen. Ráadásul ez a két terület jól fizető állásokat ígér. Ezek egyikén belül képzik azokat a szakembereket, akik brutális kezdőfizetéssel tudnak elhelyezkedni, de olyan nagymértékű hiány van belőlük, hogy szinte hetente végig járja ennek híre a teljes hazai sajtót.

Valószínűleg már kitaláltátok, hogy a természettudományi és a mérnöki területekről van szó, a fenti példánál pedig kifejezetten az informatikára gondoltunk.

Az új OECD-jelentés külön alfejezetben tárgyalja a szaktereületek nemek szerinti megoszálását a fejlett országokat tömörítő szervezeten belül. Ebből azt láthatjuk, hogy a helyzet Magyarországon nagyon hasonló, mint a többi országban: míg minden tudományterületen a nők vannak többségben a felsőoktatásban, addig természettudományos és mérnöki területeken kevesebben végeznek, mint a férfiak.

Vannak kiemelkedő esetek is: Japánban közel 7 férfi jut egyetlen nőre a mérnöki tudományok terén, ez az arány Magyarországon "csak" 3. A természettudományok terén jobb a helyzet, ott sokkal kisebb arányú a nők alulreprezentáltsága. A hazai helyzet egyébként nem tér el az OECD-átlagtól.

Szakemberek szerint a jelenség mögött az állhat, hogy a társadalmak még mindig megkülönböztetnek női és férfi szakmákat, és már a gyerekeket arra nevelik, hogy a "nemükhöz való" területet válasszanak.