Csak két tudományág van, ahol nem a nők vannak többségben.
Magyarországon - ahogy a fejlett világban általában - a nők mára fölénybe kerültek a felsőoktatásban. Több nő kerül be az egyetemekre, főiskolákra, mint férfi, és többen is szereznek diplomát.
Ennek ellenére még mindig komoly hátrányban vannak a nők két tudományterületen. Ráadásul ez a két terület jól fizető állásokat ígér. Ezek egyikén belül képzik azokat a szakembereket, akik brutális kezdőfizetéssel tudnak elhelyezkedni, de olyan nagymértékű hiány van belőlük, hogy szinte hetente végig járja ennek híre a teljes hazai sajtót.
Valószínűleg már kitaláltátok, hogy a természettudományi és a mérnöki területekről van szó, a fenti példánál pedig kifejezetten az informatikára gondoltunk.
Az új OECD-jelentés külön alfejezetben tárgyalja a szaktereületek nemek szerinti megoszálását a fejlett országokat tömörítő szervezeten belül. Ebből azt láthatjuk, hogy a helyzet Magyarországon nagyon hasonló, mint a többi országban: míg minden tudományterületen a nők vannak többségben a felsőoktatásban, addig természettudományos és mérnöki területeken kevesebben végeznek, mint a férfiak.
Vannak kiemelkedő esetek is: Japánban közel 7 férfi jut egyetlen nőre a mérnöki tudományok terén, ez az arány Magyarországon "csak" 3. A természettudományok terén jobb a helyzet, ott sokkal kisebb arányú a nők alulreprezentáltsága. A hazai helyzet egyébként nem tér el az OECD-átlagtól.
Szakemberek szerint a jelenség mögött az állhat, hogy a társadalmak még mindig megkülönböztetnek női és férfi szakmákat, és már a gyerekeket arra nevelik, hogy a "nemükhöz való" területet válasszanak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
