Csak két tudományág van, ahol nem a nők vannak többségben.
Magyarországon - ahogy a fejlett világban általában - a nők mára fölénybe kerültek a felsőoktatásban. Több nő kerül be az egyetemekre, főiskolákra, mint férfi, és többen is szereznek diplomát.
Ennek ellenére még mindig komoly hátrányban vannak a nők két tudományterületen. Ráadásul ez a két terület jól fizető állásokat ígér. Ezek egyikén belül képzik azokat a szakembereket, akik brutális kezdőfizetéssel tudnak elhelyezkedni, de olyan nagymértékű hiány van belőlük, hogy szinte hetente végig járja ennek híre a teljes hazai sajtót.
Valószínűleg már kitaláltátok, hogy a természettudományi és a mérnöki területekről van szó, a fenti példánál pedig kifejezetten az informatikára gondoltunk.
Az új OECD-jelentés külön alfejezetben tárgyalja a szaktereületek nemek szerinti megoszálását a fejlett országokat tömörítő szervezeten belül. Ebből azt láthatjuk, hogy a helyzet Magyarországon nagyon hasonló, mint a többi országban: míg minden tudományterületen a nők vannak többségben a felsőoktatásban, addig természettudományos és mérnöki területeken kevesebben végeznek, mint a férfiak.
Vannak kiemelkedő esetek is: Japánban közel 7 férfi jut egyetlen nőre a mérnöki tudományok terén, ez az arány Magyarországon "csak" 3. A természettudományok terén jobb a helyzet, ott sokkal kisebb arányú a nők alulreprezentáltsága. A hazai helyzet egyébként nem tér el az OECD-átlagtól.
Szakemberek szerint a jelenség mögött az állhat, hogy a társadalmak még mindig megkülönböztetnek női és férfi szakmákat, és már a gyerekeket arra nevelik, hogy a "nemükhöz való" területet válasszanak.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
