Valami történik a nőkkel, ha ebből kell diplomázni

Csak két tudományág van, ahol nem a nők vannak többségben.

  • Eduline
Shutterstock

Magyarországon - ahogy a fejlett világban általában - a nők mára fölénybe kerültek a felsőoktatásban. Több nő kerül be az egyetemekre, főiskolákra, mint férfi, és többen is szereznek diplomát.

Ennek ellenére még mindig komoly hátrányban vannak a nők két tudományterületen. Ráadásul ez a két terület jól fizető állásokat ígér. Ezek egyikén belül képzik azokat a szakembereket, akik brutális kezdőfizetéssel tudnak elhelyezkedni, de olyan nagymértékű hiány van belőlük, hogy szinte hetente végig járja ennek híre a teljes hazai sajtót.

Valószínűleg már kitaláltátok, hogy a természettudományi és a mérnöki területekről van szó, a fenti példánál pedig kifejezetten az informatikára gondoltunk.

 

OECD

Az új OECD-jelentés külön alfejezetben tárgyalja a szaktereületek nemek szerinti megoszálását a fejlett országokat tömörítő szervezeten belül. Ebből azt láthatjuk, hogy a helyzet Magyarországon nagyon hasonló, mint a többi országban: míg minden tudományterületen a nők vannak többségben a felsőoktatásban, addig természettudományos és mérnöki területeken kevesebben végeznek, mint a férfiak.

Vannak kiemelkedő esetek is: Japánban közel 7 férfi jut egyetlen nőre a mérnöki tudományok terén, ez az arány Magyarországon "csak" 3. A természettudományok terén jobb a helyzet, ott sokkal kisebb arányú a nők alulreprezentáltsága. A hazai helyzet egyébként nem tér el az OECD-átlagtól.

Szakemberek szerint a jelenség mögött az állhat, hogy a társadalmak még mindig megkülönböztetnek női és férfi szakmákat, és már a gyerekeket arra nevelik, hogy a "nemükhöz való" területet válasszanak.

 

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.