Csak két tudományág van, ahol nem a nők vannak többségben.
Magyarországon - ahogy a fejlett világban általában - a nők mára fölénybe kerültek a felsőoktatásban. Több nő kerül be az egyetemekre, főiskolákra, mint férfi, és többen is szereznek diplomát.
Ennek ellenére még mindig komoly hátrányban vannak a nők két tudományterületen. Ráadásul ez a két terület jól fizető állásokat ígér. Ezek egyikén belül képzik azokat a szakembereket, akik brutális kezdőfizetéssel tudnak elhelyezkedni, de olyan nagymértékű hiány van belőlük, hogy szinte hetente végig járja ennek híre a teljes hazai sajtót.
Valószínűleg már kitaláltátok, hogy a természettudományi és a mérnöki területekről van szó, a fenti példánál pedig kifejezetten az informatikára gondoltunk.
Az új OECD-jelentés külön alfejezetben tárgyalja a szaktereületek nemek szerinti megoszálását a fejlett országokat tömörítő szervezeten belül. Ebből azt láthatjuk, hogy a helyzet Magyarországon nagyon hasonló, mint a többi országban: míg minden tudományterületen a nők vannak többségben a felsőoktatásban, addig természettudományos és mérnöki területeken kevesebben végeznek, mint a férfiak.
Vannak kiemelkedő esetek is: Japánban közel 7 férfi jut egyetlen nőre a mérnöki tudományok terén, ez az arány Magyarországon "csak" 3. A természettudományok terén jobb a helyzet, ott sokkal kisebb arányú a nők alulreprezentáltsága. A hazai helyzet egyébként nem tér el az OECD-átlagtól.
Szakemberek szerint a jelenség mögött az állhat, hogy a társadalmak még mindig megkülönböztetnek női és férfi szakmákat, és már a gyerekeket arra nevelik, hogy a "nemükhöz való" területet válasszanak.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
