Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nem állt le a felsőoktatás átalakítása: a kormány szeretne létrehozni egy új agrártudományi egyetemet. Ennek központja Budapesten lenne, és ehhez csatolnák a keszthelyi, a kaposvári, a kecskeméti, a nyíregyházi és a gyöngyösi agrárkarokat. Ehhez az amúgy jól működő, veszprémi központú Pannon Egyetemről leválasztanák a keszthelyi Georgikon Kart, ami miatt Veszprém is nagy bajba kerülhet - írja az Index.

A munkaanyagokban Agrártudományi Egyetem néven emlegetett új intézmény központja kormányzati forrásuk szerint nem Gödöllőn, hanem Budapesten lenne, mégpedig a Corvinus Egyetemről két éve a Szent István Egyetemhez kapcsolt budai Kertészeti és Élelmiszeripari Karon.
A Pannon Egyetem megbolygatása és Keszthely újbóli elcsatolása azért is érdekes, mert a két évvel ezelőtt végrehajtott felsőoktatási átalakítások idején a Pannon Egyetemet még az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) is úgy emlegették, mint amelyik példaértékű módon valósította meg az integrációt és gazdaságosan működik.
Újabb változtatásra készül a kormány: központosítják az agrárképzéseket?
A kormány önálló agrártudományi egyetemet hoz létre az ágazat versenyképességének javítása érdekében - számolt be pénteken a Magyar Idők a készülő előterjesztés szakmai anyaga alapján. A dokumentum szerint a különböző központokban párhuzamos kutatások és tervezések folynak, és problémát jelent az is, hogy az ágazat szereplői csak kismértékben működnek együtt.
Az idén februárban elkészült, „A hazai agrárképzési terület fejlesztése” című kormányzati előterjesztés szerint 2014 és 2016 között a keszthelyi karon a hallgatói létszám nem csökkent, az oktató-hallgató arány jó, az első helyen ide jelentkezők száma csak 2 százalékkal, a felvett elsőévesek száma 11 százalékkal lett kevesebb. A kormányzati anyag korábbi verziója ugyanakkor azt rótta fel a karnak, hogy a mostani oktatói gárdával nem tud idegen nyelvű képzéseket tartani.
Félő, hogy a Georgikon leválasztása a veszprémi Pannon Egyetemet is nehéz helyzetbe hozná. A keszthelyi 1500 hallgató és az ottani oktatók kiválása súlyos érvágás lenne. Az egyetem elesne több, diáklétszámhoz kötődő európai uniós pályázati lehetőségtől. Szélesebb értelemben a mostani helyzet megváltoztatása súlyosan érinthetné a Veszprémben, Keszthelyen és környékén élők egzisztenciáját is, hiszen minden ilyen átalakítás óhatatlanul munkahelyek megszűnésével járhat.
A keszthelyi Georgikon Kar leválasztása veszélyezteti a Pannon Egyetem fenntarthatóságát, mondta az Indexnek Gelencsér András rektor. Az egyetem jelenleg döntően a hallgatói létszám alapján kapja az állami támogatást. Ha a közel 7 ezer hallgatóból 1500 diákot elveszítenek, az egyetem a kritikus méretre csökkenne. Ez súlyos finanszírozási kockázatot és működési problémákat idézhet elő.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.