Érdekes stratégiát követ a kormány az egyetemmel való párbeszéd során.
Már a tegnapi CEU-közleményből kiderült, hogy a kormány igazából egy olyan csapatot küldött tárgyalni az egyetemmel, melynek nem volt jogköre érdemi megbeszélést folytatni. Most a Magyar Nemzet kiderítette, csak bürokraták, minisztériumi középvezetők ültek le az intézmény vezetésével, a külföldi egyetemekkel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokra kijelölt Altusz Kristóf például meg sem jelent.
A megbeszélés mindössze másfél órán át tartott, amelynek során inkább a bürokraták kérdezték az egyetemet, például a CEU magyar és amerikai ágának jogi kapcsolatáról, a hallgatók és az oktatók létszámáról, tehát főleg olyan adatokról, amelyek egyébként is a kormány rendelkezésére állnak - tudta meg a lap Enyedi Zsolt rektorhelyettestől.
Enyedi a lapnak azt mondta, attól tart, a mostani találkozó is csak arról szólt, hogy kipipálja a kormány az egyeztetés létrejöttét, de elmozdulás nem történik majd.
A CEU reagált az EP határozatára
Az EP-ben egy kemény hangú határozatot fogadtak el, melyben a lex CEU visszavonására is felszólítják a kormányt. A CEU üdvözli az Európai Parlamentben elfogadott határozatot, amely a lex CEU visszavonását szorgalmazza - írta közleményében az intézmény, miután az EP-ben egy olyan határozatot fogadtak el, ami komoly eljárást is maga után vonhat Magyarország ellen.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
