Úgy tárgyal a kormány a CEU-val, hogy nem tárgyal velük

Érdekes stratégiát követ a kormány az egyetemmel való párbeszéd során.

  • Eduline
Fülöp Máté

Már a tegnapi CEU-közleményből kiderült, hogy a kormány igazából egy olyan csapatot küldött tárgyalni az egyetemmel, melynek nem volt jogköre érdemi megbeszélést folytatni. Most a Magyar Nemzet kiderítette, csak bürokraták, minisztériumi középvezetők ültek le az intézmény vezetésével, a külföldi egyetemekkel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokra kijelölt Altusz Kristóf például meg sem jelent.

A megbeszélés mindössze másfél órán át tartott, amelynek során inkább a bürokraták kérdezték az egyetemet, például a CEU magyar és amerikai ágának jogi kapcsolatáról, a hallgatók és az oktatók létszámáról, tehát főleg olyan adatokról, amelyek egyébként is a kormány rendelkezésére állnak - tudta meg a lap Enyedi Zsolt rektorhelyettestől.

Enyedi a lapnak azt mondta, attól tart, a mostani találkozó is csak arról szólt, hogy kipipálja a kormány az egyeztetés létrejöttét, de elmozdulás nem történik majd.

 

A CEU reagált az EP határozatára

Az EP-ben egy kemény hangú határozatot fogadtak el, melyben a lex CEU visszavonására is felszólítják a kormányt. A CEU üdvözli az Európai Parlamentben elfogadott határozatot, amely a lex CEU visszavonását szorgalmazza - írta közleményében az intézmény, miután az EP-ben egy olyan határozatot fogadtak el, ami komoly eljárást is maga után vonhat Magyarország ellen.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.