Több tucat szak 2016-os kivezetése és a felsőoktatás átalakítása ellen demonstrálnak vasárnap a Kossuth téren. A törvénymódosítást jövő hét elején fogadja el a parlament.
Huszonegy alapszak, harminchét mester- és két osztatlan képzés 2016-ra való megszüntetése és a felsőoktatási törvény módosítása ellen tüntet július 5-én, vasárnap a Kossuth téren a Ne szűnjön meg a ''ELTE TáTK - Veszélyben vannak az egyetemeink'' Facebook-csoport. Az este hétkor kezdődő ''Halotti tornán'' performansz és beszédek is lesznek, ''a kormány és az egyetemek focicsapata fog összecsapni egymással''.
Ahogy korábban megírtuk, a 2016/2017-es tanévre érvényes képesítési jegyzék alapján lőttek például a kulturális antropológia, az andragógia és a társadalmi tanulmányok alapszaknak, és megszűnik többek között a nyelvtudomány, a vizuális kultúratudomány, illetve a szociális munka és szociális gazdaság mesterképzés. Átalakul a felsőoktatási szakképzések rendszere is. Több szak átalakul, és újakat is bevezetnek. Nem a vasárnapi tüntetés az egyetlen tiltakozás: a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság állásfoglalását a képzés megszüntetésével kapcsolatban itt olvashatjátok.
''Mire szeptemberben visszatérünk az egyetemre, nem tudhatjuk, hogy létezik-e még a szak, amelyet tanítunk, hogy egyetemnek, alkalmazott tudományok egyetemének, vagy főiskolának hívják-e az intézményünket és, ami a legfontosabb nem tudhatjuk, kit is nevez ki a miniszter az újonnan létrehozott konzisztóriumba, aminek ismereteink szerint egyetlen célja van: a felsőoktatás költségeinek lefaragása, mégpedig az egyetemi önállóság teljes kivégzésével'' - írja közös, a magyar felsőoktatás dolgozóihoz címzett levelében a Facebook-csoport és az Oktatói Hálózat.
A levélben szó van a felsőoktatás támogatásának csökkentéséről, a konzisztóriumi rendszer bevezetéséről és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ''helyzetbe hozásáról'' is. A szervezetek szerint ezeket ''kettős ideológia'' támasztja alá: egyrészt a felsőoktatás és a munkaerőpiac közelítése, amely valójában ''pillanatnyi lobbiérdekeket'' szolgál ki, másrészt az a hit, hogy ''a kormányzat mérhetetlen bölcsességénél fogva eldönti, mely szakmák lesznek hasznosak a magyar népnek és keresettek a munkaerőpiacon''. Az ugyanakkor, hogy a már tanulmányok kezdetekor tudni lehet, milyen munkakörben dolgozik majd és mennyit keres a diák, ''idejétmúlt koncepció''.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
