Több tucat szak 2016-os kivezetése és a felsőoktatás átalakítása ellen demonstrálnak vasárnap a Kossuth téren. A törvénymódosítást jövő hét elején fogadja el a parlament.
Huszonegy alapszak, harminchét mester- és két osztatlan képzés 2016-ra való megszüntetése és a felsőoktatási törvény módosítása ellen tüntet július 5-én, vasárnap a Kossuth téren a Ne szűnjön meg a ''ELTE TáTK - Veszélyben vannak az egyetemeink'' Facebook-csoport. Az este hétkor kezdődő ''Halotti tornán'' performansz és beszédek is lesznek, ''a kormány és az egyetemek focicsapata fog összecsapni egymással''.
Ahogy korábban megírtuk, a 2016/2017-es tanévre érvényes képesítési jegyzék alapján lőttek például a kulturális antropológia, az andragógia és a társadalmi tanulmányok alapszaknak, és megszűnik többek között a nyelvtudomány, a vizuális kultúratudomány, illetve a szociális munka és szociális gazdaság mesterképzés. Átalakul a felsőoktatási szakképzések rendszere is. Több szak átalakul, és újakat is bevezetnek. Nem a vasárnapi tüntetés az egyetlen tiltakozás: a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság állásfoglalását a képzés megszüntetésével kapcsolatban itt olvashatjátok.
''Mire szeptemberben visszatérünk az egyetemre, nem tudhatjuk, hogy létezik-e még a szak, amelyet tanítunk, hogy egyetemnek, alkalmazott tudományok egyetemének, vagy főiskolának hívják-e az intézményünket és, ami a legfontosabb nem tudhatjuk, kit is nevez ki a miniszter az újonnan létrehozott konzisztóriumba, aminek ismereteink szerint egyetlen célja van: a felsőoktatás költségeinek lefaragása, mégpedig az egyetemi önállóság teljes kivégzésével'' - írja közös, a magyar felsőoktatás dolgozóihoz címzett levelében a Facebook-csoport és az Oktatói Hálózat.
A levélben szó van a felsőoktatás támogatásának csökkentéséről, a konzisztóriumi rendszer bevezetéséről és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ''helyzetbe hozásáról'' is. A szervezetek szerint ezeket ''kettős ideológia'' támasztja alá: egyrészt a felsőoktatás és a munkaerőpiac közelítése, amely valójában ''pillanatnyi lobbiérdekeket'' szolgál ki, másrészt az a hit, hogy ''a kormányzat mérhetetlen bölcsességénél fogva eldönti, mely szakmák lesznek hasznosak a magyar népnek és keresettek a munkaerőpiacon''. Az ugyanakkor, hogy a már tanulmányok kezdetekor tudni lehet, milyen munkakörben dolgozik majd és mennyit keres a diák, ''idejétmúlt koncepció''.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
