"Tücsök- és hangyaszakok" márpedig vannak, legalábbis az államtitkár szerint

"Van tücsökszak, hangyaszak és orchideaszak: ez utóbbi értékes és ritka, kis létszámú képzés.

  • Eduline
MTI Fotó: Beliczay László

"Van tücsökszak, hangyaszak és orchideaszak: ez utóbbi értékes és ritka, kis létszámú képzés. Ilyen például a geofizikus vagy a meteorológus, de az egyiptológia vagy a keleti nyelvek is, mivel az itt tanulók egyfajta hidat képeznek más kultúrák felé" - mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a Népszavának adott interjúban.

Hozzátette: ezek a bölcsészképzések ráadásul nem is olyan drágák. "Inkább azok a szakok kerülnek sokba az országnak, amelyeket nagyon sok intézményben indítanak, és amelyeken nagyon sok hallgató van, a diákok pedig frusztráltak lesznek, mert a diploma megszerzése után nincs rájuk szükség idehaza" - mondta.

Klinghammer azt a szakot tartja "tücsökszaknak", amelyet egyetemek indítanak, de nem egy tudománnyal foglalkoznak, maximum szakmát szereznek azok, akik elvégzik. "Miközben a hangyaszakokon a diák reggeltől estig el van foglalva a labormunkával és a szemináriumokkal, a tücsökszakokon ez nem jellemző" - tette hozzá. Legutóbb Parragh László használta a "tücsökszak" kifejezést az andragógia képzéssel kapcsolatban: a szegedi egyetem docense csípős hangú válaszát itt olvashatjátok.

Az államtitkár a hallgatói szerződéssel kapcsolatban elmondta: az ő javaslata szerint az állami ösztöndíjas tanulmányokkal azonos ideig kellene itthon dolgoznia a diplomásoknak. Szerinte nincs állam a világon, amely garanciát adna a boldogulásra. Európában - Magyarországon kívül - csak Fehéroroszországban van "röghöz kötés": azonban ott maga az állam közvetíti ki a végzett hallgatókat, és mindössze két év a kötelező otthoni munkavállalás ideje. A fehérorosz rendszerről itt olvashattok.

"A közösség csak azt várja el, hogy a diplomás fiatal próbáljon meg hazai értelmiségi munkakörben elhelyezkedni, zömmel találnak is ilyen munkát" - tette hozzá. Az állami ösztöndíjért cserébe elvárt kötelező itthoni munkavállalás alaptörvénybe írásával kapcsolatban Klinghammer azt mondta: a hallgatói szerződést név szerint nem említi az alaptörvény módosítása, nem érti, miért dohogtak miatta a fiatalok.

Az önköltség szerinte nem tandíj, mivel nem fizet mindenki, csak az, aki nem került be az állami keretbe. Szerinte az összes érettségiző nem is alkalmas felsőfokú képzésre, és sokan a 240 pontos minimális pontszámot sem fogják elérni az idei felvételin. Hozzátette: a szülőknek és a tanároknak már az általános iskolában rá kell jönniük, hogy mihez van tehetsége a gyereknek, nem kell mindenáron a felsőoktatás "tücsökszakjaira" behajtani őket.

Az ELTE bölcsészkarán zajló egyetemfoglalásról elmondta: a hallgatóknak joguk van felemelni a szavukat, ha az egyetemen valami nem jól működik, erre való a hallgatói önkormányzat. Ami viszont az ELTE bölcsészkarán zajlott, az nem érdekérvényesítés, hanem performance volt. Amit a diáktüntetők hangoztatnak, azok csak szavak, szlogenek, nem javaslatok. Ezek a módszerek méltatlanok egy olyan intézményhez, ahol elismert személyiségek oktattak és oktatnak. "Ez nem stílus" - mondta.

"Azt nem tudom, hogy pártok állnak-e mögötte, de hogy felnőttek, politikailag elkötelezett emberek, abban biztos vagyok" - tette hozzá. Ahogy korábban megírtuk, az ELTE-n és a Corvinuson is csökkent a szociális és tanulmányi ösztöndíjakra fordítható keret. Klinghammer ezzel kapcsolatban azt mondta: tavaly ősszel a 2013. évi előirányzatok tervezése során a tárca kevesebb hallgatói normatívát irányzott elő, mert számításai szerint a jogi és gazdasági szakokon kevesebb állami ösztöndíjas hallgatót vesznek majd fel, mint korábban.

Azonban, mivel feltételezhetően az érintett intézmények esetén is nőni fog a tervezetthez képest az állami ösztöndíjas hallgatók száma, a többletforrást a kormány ezeknek az intézményeknek biztosítani fogja. Erre lehetőséget kínál a Felsőoktatási Struktúraváltási Alap, amely akár a következő hetekben is biztosítani tudja a szükséges forrást - tette hozzá.

Az egyetemi-főiskolai kancellária rendszeréről az államtitkár azt mondta: ő azt szeretné, ha egy szakemberekről álló akkreditált testület nevezné ki a pénzügyi felügyelőket. A kancellár feladata szerinte például az lesz, hogy elmondja az egyetemi szenátusnak: ezt a szakot, ennyi hallgatóval nem tudjuk gazdaságosan működtetni - tette hozzá.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.