Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
MTI Fotó: Beliczay László
"Van tücsökszak, hangyaszak és orchideaszak: ez utóbbi értékes és ritka, kis létszámú képzés. Ilyen például a geofizikus vagy a meteorológus, de az egyiptológia vagy a keleti nyelvek is, mivel az itt tanulók egyfajta hidat képeznek más kultúrák felé" - mondta Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a Népszavának adott interjúban.
Hozzátette: ezek a bölcsészképzések ráadásul nem is olyan drágák. "Inkább azok a szakok kerülnek sokba az országnak, amelyeket nagyon sok intézményben indítanak, és amelyeken nagyon sok hallgató van, a diákok pedig frusztráltak lesznek, mert a diploma megszerzése után nincs rájuk szükség idehaza" - mondta.
Klinghammer azt a szakot tartja "tücsökszaknak", amelyet egyetemek indítanak, de nem egy tudománnyal foglalkoznak, maximum szakmát szereznek azok, akik elvégzik. "Miközben a hangyaszakokon a diák reggeltől estig el van foglalva a labormunkával és a szemináriumokkal, a tücsökszakokon ez nem jellemző" - tette hozzá. Legutóbb Parragh László használta a "tücsökszak" kifejezést az andragógia képzéssel kapcsolatban: a szegedi egyetem docense csípős hangú válaszát itt olvashatjátok.
Az államtitkár a hallgatói szerződéssel kapcsolatban elmondta: az ő javaslata szerint az állami ösztöndíjas tanulmányokkal azonos ideig kellene itthon dolgoznia a diplomásoknak. Szerinte nincs állam a világon, amely garanciát adna a boldogulásra. Európában - Magyarországon kívül - csak Fehéroroszországban van "röghöz kötés": azonban ott maga az állam közvetíti ki a végzett hallgatókat, és mindössze két év a kötelező otthoni munkavállalás ideje. A fehérorosz rendszerről itt olvashattok.
"A közösség csak azt várja el, hogy a diplomás fiatal próbáljon meg hazai értelmiségi munkakörben elhelyezkedni, zömmel találnak is ilyen munkát" - tette hozzá. Az állami ösztöndíjért cserébe elvárt kötelező itthoni munkavállalás alaptörvénybe írásával kapcsolatban Klinghammer azt mondta: a hallgatói szerződést név szerint nem említi az alaptörvény módosítása, nem érti, miért dohogtak miatta a fiatalok.
Az önköltség szerinte nem tandíj, mivel nem fizet mindenki, csak az, aki nem került be az állami keretbe. Szerinte az összes érettségiző nem is alkalmas felsőfokú képzésre, és sokan a 240 pontos minimális pontszámot sem fogják elérni az idei felvételin. Hozzátette: a szülőknek és a tanároknak már az általános iskolában rá kell jönniük, hogy mihez van tehetsége a gyereknek, nem kell mindenáron a felsőoktatás "tücsökszakjaira" behajtani őket.
Az ELTE bölcsészkarán zajló egyetemfoglalásról elmondta: a hallgatóknak joguk van felemelni a szavukat, ha az egyetemen valami nem jól működik, erre való a hallgatói önkormányzat. Ami viszont az ELTE bölcsészkarán zajlott, az nem érdekérvényesítés, hanem performance volt. Amit a diáktüntetők hangoztatnak, azok csak szavak, szlogenek, nem javaslatok. Ezek a módszerek méltatlanok egy olyan intézményhez, ahol elismert személyiségek oktattak és oktatnak. "Ez nem stílus" - mondta.
"Azt nem tudom, hogy pártok állnak-e mögötte, de hogy felnőttek, politikailag elkötelezett emberek, abban biztos vagyok" - tette hozzá. Ahogy korábban megírtuk, az ELTE-n és a Corvinuson is csökkent a szociális és tanulmányi ösztöndíjakra fordítható keret. Klinghammer ezzel kapcsolatban azt mondta: tavaly ősszel a 2013. évi előirányzatok tervezése során a tárca kevesebb hallgatói normatívát irányzott elő, mert számításai szerint a jogi és gazdasági szakokon kevesebb állami ösztöndíjas hallgatót vesznek majd fel, mint korábban.
Azonban, mivel feltételezhetően az érintett intézmények esetén is nőni fog a tervezetthez képest az állami ösztöndíjas hallgatók száma, a többletforrást a kormány ezeknek az intézményeknek biztosítani fogja. Erre lehetőséget kínál a Felsőoktatási Struktúraváltási Alap, amely akár a következő hetekben is biztosítani tudja a szükséges forrást - tette hozzá.
Az egyetemi-főiskolai kancellária rendszeréről az államtitkár azt mondta: ő azt szeretné, ha egy szakemberekről álló akkreditált testület nevezné ki a pénzügyi felügyelőket. A kancellár feladata szerinte például az lesz, hogy elmondja az egyetemi szenátusnak: ezt a szakot, ennyi hallgatóval nem tudjuk gazdaságosan működtetni - tette hozzá.
