Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Miért dönt úgy egy végzős középiskolás, hogy Magyarország helyett Dániában tanul tovább? Milyen a felvételi, milyen az egyetem, és hogyan lehet munkát találni? Olvasónk, Radányi Lili mesél tapasztalatairól.

Két éve - az Educatio kiállítás után - döntöttem el, hogy külföldön szeretnék továbbtanulni. Mindegyik standhoz odamentem, a végén pedig mérlegelnem kellett, hogy melyik tetszik a legjobban, és mi milyen előnyökkel jár. Mindeféleképpen külföldön és angolul szerettem volna tanulni, de azt is tudtam, hogy nem szeretnék felvenni diákhitelt. Tavaly ősszel kiválasztottam, hogy marketingmenedzsmentet szeretnék tanulni Dániában. Az egyik ismerősöm ajánlotta Dániát, hiszen azon felül, hogy ingyenesen tanulhatunk ott, számos más előnye is van.
Rengeteg szak van angolul, nagyon magas az egyetemeken a színvonal, az állandó vizsgák helyett pedig gyakorlati feladatok vannak. A szak, amit választottam, két év AP degree-ből áll, utána másfél év a bachelor program, amely egy 3 hónapos gyakorlatot is magában foglal. Szerintem ez hatalmas előny, mert így nem a diploma megszerzése után kell keresni egy céget, ahol kipróbálhatod magad. Márciusban leadtam a jelentkezésemet - a folyamat azonban teljesen máshogy zajlott, mint a magyar egyetemeken. A számtalan dokumentum mellett motivációs levelet és önéletrajzot kellett írni, ezen kívül olyan nyelvvizsgát kellett tenni, amit külföldön is elfogadnak (IELTS, TOEFL, Cambridge).Májusban kaptam meg az e-mailt, hogy felvettek. Nagyon nagy erőt adott a érettséginél, hogy tudtam: arra az egyetemre, amelyet a legjobban szerettem volna, már felvettek, és elkezdhetem a költözést intézni.Lehetetlen volt Magyarországról lakásokat nézni, így maradtam az iskola “kollégiumánál”, ami egy - két ember számára - tökéletes méretű lakás, külön-külön szobával, közös nappalival, felszerelt konyhával és fürdőszobával.Augusztus elején jöttem ki, hogy mindent ismerjek már, mire elkezdődik az egyetem. Miután megjött a sárga kártyám (itt, Dániában csak ezzel tudsz munkát vállalni), elkezdtem munkát keresni mindenféle oldalakon, majd találtam egy hirdetést az egyetemen: olaszul beszélő diákot keresnek, részmunkaidőre egy férfi kiegészítőket árusító céghez. Rögtön jelentkeztem, örültem, hogy végre találtam munkát. Az állásinterjú után kaptam egy e-mailt, hogy felvettek (kiderült, hogy a cégnek van magyar weboldala is, így mindkét részen tudok dolgozni).
Itt tapasztaltam meg igazán, mennyire fontos, hogy minél több nyelvet beszéljünk. Itt a diákok nyolcvan százaléka elmegy a dán tanfolyamra, ahol az EU-állampolgárok 180 órát tanulhatnak ingyen. A munkát jól be lehet osztani az egyetemi dolgok mellé, mert itt sokkal inkább a gyakarolatiasságra mennek rá, nem pedig a vizsgákra - a tanárok egyébként is partnerként kezelik a diákokat, bármiben segítenek, és megfelelően motiválnak.Nem olcsó az élet Dániában, de van egy olyan lehetőség, hogy ha az EU-ból jöttél, diák vagy (nem Erasmus-programon), és dolgozol heti 10-12 órát, akkor kaphatsz az államtól egy SU nevű támogatást. Ezt nagyon sok diák kihasználja, mert nagyon jó pénznek számít. Mindenkinek ajánlom Dániát, aki ingyen szeretne tanulni, multikulturális környezetben.
Te is külföldön tanulsz? Meséld el a saját történetedet - miért választottál külföldi egyetemet, milyen nehézségekkel küzdöttél meg, mennyiben más a kinti oktatás, mint az otthoni -, hogy mások felkészültebben vágjanak neki a nagy kalandnak! Küldd el a történetedet az [email protected], mi pedig megjelentetjük!
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.