Miért dönt úgy egy végzős középiskolás, hogy Magyarország helyett Dániában tanul tovább? Milyen a felvételi, milyen az egyetem, és hogyan lehet munkát találni? Olvasónk, Radányi Lili mesél tapasztalatairól.
Két éve - az Educatio kiállítás után - döntöttem el, hogy külföldön szeretnék továbbtanulni. Mindegyik standhoz odamentem, a végén pedig mérlegelnem kellett, hogy melyik tetszik a legjobban, és mi milyen előnyökkel jár. Mindeféleképpen külföldön és angolul szerettem volna tanulni, de azt is tudtam, hogy nem szeretnék felvenni diákhitelt. Tavaly ősszel kiválasztottam, hogy marketingmenedzsmentet szeretnék tanulni Dániában. Az egyik ismerősöm ajánlotta Dániát, hiszen azon felül, hogy ingyenesen tanulhatunk ott, számos más előnye is van.
Rengeteg szak van angolul, nagyon magas az egyetemeken a színvonal, az állandó vizsgák helyett pedig gyakorlati feladatok vannak. A szak, amit választottam, két év AP degree-ből áll, utána másfél év a bachelor program, amely egy 3 hónapos gyakorlatot is magában foglal. Szerintem ez hatalmas előny, mert így nem a diploma megszerzése után kell keresni egy céget, ahol kipróbálhatod magad. Márciusban leadtam a jelentkezésemet - a folyamat azonban teljesen máshogy zajlott, mint a magyar egyetemeken. A számtalan dokumentum mellett motivációs levelet és önéletrajzot kellett írni, ezen kívül olyan nyelvvizsgát kellett tenni, amit külföldön is elfogadnak (IELTS, TOEFL, Cambridge).Májusban kaptam meg az e-mailt, hogy felvettek. Nagyon nagy erőt adott a érettséginél, hogy tudtam: arra az egyetemre, amelyet a legjobban szerettem volna, már felvettek, és elkezdhetem a költözést intézni.Lehetetlen volt Magyarországról lakásokat nézni, így maradtam az iskola “kollégiumánál”, ami egy - két ember számára - tökéletes méretű lakás, külön-külön szobával, közös nappalival, felszerelt konyhával és fürdőszobával.Augusztus elején jöttem ki, hogy mindent ismerjek már, mire elkezdődik az egyetem. Miután megjött a sárga kártyám (itt, Dániában csak ezzel tudsz munkát vállalni), elkezdtem munkát keresni mindenféle oldalakon, majd találtam egy hirdetést az egyetemen: olaszul beszélő diákot keresnek, részmunkaidőre egy férfi kiegészítőket árusító céghez. Rögtön jelentkeztem, örültem, hogy végre találtam munkát. Az állásinterjú után kaptam egy e-mailt, hogy felvettek (kiderült, hogy a cégnek van magyar weboldala is, így mindkét részen tudok dolgozni).
Itt tapasztaltam meg igazán, mennyire fontos, hogy minél több nyelvet beszéljünk. Itt a diákok nyolcvan százaléka elmegy a dán tanfolyamra, ahol az EU-állampolgárok 180 órát tanulhatnak ingyen. A munkát jól be lehet osztani az egyetemi dolgok mellé, mert itt sokkal inkább a gyakarolatiasságra mennek rá, nem pedig a vizsgákra - a tanárok egyébként is partnerként kezelik a diákokat, bármiben segítenek, és megfelelően motiválnak.Nem olcsó az élet Dániában, de van egy olyan lehetőség, hogy ha az EU-ból jöttél, diák vagy (nem Erasmus-programon), és dolgozol heti 10-12 órát, akkor kaphatsz az államtól egy SU nevű támogatást. Ezt nagyon sok diák kihasználja, mert nagyon jó pénznek számít. Mindenkinek ajánlom Dániát, aki ingyen szeretne tanulni, multikulturális környezetben.
Te is külföldön tanulsz? Meséld el a saját történetedet - miért választottál külföldi egyetemet, milyen nehézségekkel küzdöttél meg, mennyiben más a kinti oktatás, mint az otthoni -, hogy mások felkészültebben vágjanak neki a nagy kalandnak! Küldd el a történetedet az [email protected], mi pedig megjelentetjük!
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
