"Itt nem a vizsgákra mennek rá" - milyen Dániában tanulni?

Miért dönt úgy egy végzős középiskolás, hogy Magyarország helyett Dániában tanul tovább? Milyen a felvételi, milyen az egyetem, és hogyan lehet munkát találni? Olvasónk, Radányi Lili mesél tapasztalatairól.

  • Eduline
Wikipedia

Két éve - az Educatio kiállítás után - döntöttem el, hogy külföldön szeretnék továbbtanulni. Mindegyik standhoz odamentem, a végén pedig mérlegelnem kellett, hogy melyik tetszik a legjobban, és mi milyen előnyökkel jár. Mindeféleképpen külföldön és angolul szerettem volna tanulni, de azt is tudtam, hogy nem szeretnék felvenni diákhitelt. Tavaly ősszel kiválasztottam, hogy marketingmenedzsmentet szeretnék tanulni Dániában. Az egyik ismerősöm ajánlotta Dániát, hiszen azon felül, hogy ingyenesen tanulhatunk ott,  számos más előnye is van.

Rengeteg szak van angolul, nagyon magas az egyetemeken a színvonal, az állandó vizsgák helyett pedig gyakorlati feladatok vannak. A szak, amit választottam, két év AP degree-ből áll, utána másfél év a bachelor program, amely egy 3 hónapos gyakorlatot is magában foglal. Szerintem ez hatalmas előny, mert így nem a diploma megszerzése után kell keresni egy céget, ahol kipróbálhatod magad.

Márciusban leadtam a jelentkezésemet - a folyamat azonban teljesen máshogy zajlott, mint a magyar egyetemeken. A számtalan dokumentum mellett motivációs levelet és önéletrajzot kellett írni, ezen kívül olyan nyelvvizsgát kellett tenni, amit külföldön is elfogadnak (IELTS, TOEFL, Cambridge).

Májusban kaptam meg az e-mailt, hogy felvettek. Nagyon nagy erőt adott a érettséginél, hogy tudtam: arra az egyetemre, amelyet a legjobban szerettem volna, már felvettek, és elkezdhetem a költözést intézni.

Lehetetlen volt Magyarországról lakásokat nézni, így maradtam az iskola “kollégiumánál”, ami egy - két ember számára - tökéletes méretű lakás, külön-külön szobával, közös nappalival, felszerelt konyhával és fürdőszobával.

Augusztus elején jöttem ki, hogy mindent ismerjek már, mire elkezdődik az egyetem. Miután megjött a sárga kártyám (itt, Dániában csak ezzel tudsz munkát vállalni), elkezdtem munkát keresni mindenféle oldalakon, majd találtam egy hirdetést az egyetemen: olaszul beszélő diákot keresnek, részmunkaidőre egy férfi kiegészítőket árusító céghez. Rögtön jelentkeztem, örültem, hogy végre találtam munkát. Az állásinterjú után kaptam egy e-mailt, hogy felvettek (kiderült, hogy a cégnek van magyar weboldala is, így mindkét részen tudok dolgozni).

Itt tapasztaltam meg igazán, mennyire fontos, hogy minél több nyelvet beszéljünk. Itt a diákok nyolcvan százaléka elmegy a dán tanfolyamra, ahol az EU-állampolgárok 180 órát tanulhatnak ingyen. A munkát jól be lehet osztani az egyetemi dolgok mellé, mert itt sokkal inkább a gyakarolatiasságra mennek rá, nem pedig a vizsgákra - a tanárok egyébként is partnerként kezelik a diákokat, bármiben segítenek, és megfelelően motiválnak.

Nem olcsó az élet Dániában, de van egy olyan lehetőség, hogy ha az EU-ból jöttél, diák vagy (nem Erasmus-programon), és dolgozol heti 10-12 órát, akkor kaphatsz az államtól egy SU nevű támogatást. Ezt nagyon sok diák kihasználja, mert nagyon jó pénznek számít.

Mindenkinek ajánlom Dániát, aki ingyen szeretne tanulni, multikulturális környezetben.

Te is külföldön tanulsz? Meséld el a saját történetedet - miért választottál külföldi egyetemet, milyen nehézségekkel küzdöttél meg, mennyiben más a kinti oktatás, mint az otthoni -, hogy mások felkészültebben vágjanak neki a nagy kalandnak! Küldd el a történetedet az [email protected], mi pedig megjelentetjük!

 

Számos európai országban tanulhattok ingyen az egyetemeken
Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.