"Itt nem a vizsgákra mennek rá" - milyen Dániában tanulni?

Miért dönt úgy egy végzős középiskolás, hogy Magyarország helyett Dániában tanul tovább? Milyen a felvételi, milyen az egyetem, és hogyan lehet munkát találni? Olvasónk, Radányi Lili mesél tapasztalatairól.

  • Eduline
Wikipedia

Két éve - az Educatio kiállítás után - döntöttem el, hogy külföldön szeretnék továbbtanulni. Mindegyik standhoz odamentem, a végén pedig mérlegelnem kellett, hogy melyik tetszik a legjobban, és mi milyen előnyökkel jár. Mindeféleképpen külföldön és angolul szerettem volna tanulni, de azt is tudtam, hogy nem szeretnék felvenni diákhitelt. Tavaly ősszel kiválasztottam, hogy marketingmenedzsmentet szeretnék tanulni Dániában. Az egyik ismerősöm ajánlotta Dániát, hiszen azon felül, hogy ingyenesen tanulhatunk ott,  számos más előnye is van.

Rengeteg szak van angolul, nagyon magas az egyetemeken a színvonal, az állandó vizsgák helyett pedig gyakorlati feladatok vannak. A szak, amit választottam, két év AP degree-ből áll, utána másfél év a bachelor program, amely egy 3 hónapos gyakorlatot is magában foglal. Szerintem ez hatalmas előny, mert így nem a diploma megszerzése után kell keresni egy céget, ahol kipróbálhatod magad.

Márciusban leadtam a jelentkezésemet - a folyamat azonban teljesen máshogy zajlott, mint a magyar egyetemeken. A számtalan dokumentum mellett motivációs levelet és önéletrajzot kellett írni, ezen kívül olyan nyelvvizsgát kellett tenni, amit külföldön is elfogadnak (IELTS, TOEFL, Cambridge).

Májusban kaptam meg az e-mailt, hogy felvettek. Nagyon nagy erőt adott a érettséginél, hogy tudtam: arra az egyetemre, amelyet a legjobban szerettem volna, már felvettek, és elkezdhetem a költözést intézni.

Lehetetlen volt Magyarországról lakásokat nézni, így maradtam az iskola “kollégiumánál”, ami egy - két ember számára - tökéletes méretű lakás, külön-külön szobával, közös nappalival, felszerelt konyhával és fürdőszobával.

Augusztus elején jöttem ki, hogy mindent ismerjek már, mire elkezdődik az egyetem. Miután megjött a sárga kártyám (itt, Dániában csak ezzel tudsz munkát vállalni), elkezdtem munkát keresni mindenféle oldalakon, majd találtam egy hirdetést az egyetemen: olaszul beszélő diákot keresnek, részmunkaidőre egy férfi kiegészítőket árusító céghez. Rögtön jelentkeztem, örültem, hogy végre találtam munkát. Az állásinterjú után kaptam egy e-mailt, hogy felvettek (kiderült, hogy a cégnek van magyar weboldala is, így mindkét részen tudok dolgozni).

Itt tapasztaltam meg igazán, mennyire fontos, hogy minél több nyelvet beszéljünk. Itt a diákok nyolcvan százaléka elmegy a dán tanfolyamra, ahol az EU-állampolgárok 180 órát tanulhatnak ingyen. A munkát jól be lehet osztani az egyetemi dolgok mellé, mert itt sokkal inkább a gyakarolatiasságra mennek rá, nem pedig a vizsgákra - a tanárok egyébként is partnerként kezelik a diákokat, bármiben segítenek, és megfelelően motiválnak.

Nem olcsó az élet Dániában, de van egy olyan lehetőség, hogy ha az EU-ból jöttél, diák vagy (nem Erasmus-programon), és dolgozol heti 10-12 órát, akkor kaphatsz az államtól egy SU nevű támogatást. Ezt nagyon sok diák kihasználja, mert nagyon jó pénznek számít.

Mindenkinek ajánlom Dániát, aki ingyen szeretne tanulni, multikulturális környezetben.

Te is külföldön tanulsz? Meséld el a saját történetedet - miért választottál külföldi egyetemet, milyen nehézségekkel küzdöttél meg, mennyiben más a kinti oktatás, mint az otthoni -, hogy mások felkészültebben vágjanak neki a nagy kalandnak! Küldd el a történetedet az [email protected], mi pedig megjelentetjük!

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.