"Itt nem a vizsgákra mennek rá" - milyen Dániában tanulni?

Miért dönt úgy egy végzős középiskolás, hogy Magyarország helyett Dániában tanul tovább? Milyen a felvételi, milyen az egyetem, és hogyan lehet munkát találni? Olvasónk, Radányi Lili mesél tapasztalatairól.

  • Eduline
Wikipedia

Két éve - az Educatio kiállítás után - döntöttem el, hogy külföldön szeretnék továbbtanulni. Mindegyik standhoz odamentem, a végén pedig mérlegelnem kellett, hogy melyik tetszik a legjobban, és mi milyen előnyökkel jár. Mindeféleképpen külföldön és angolul szerettem volna tanulni, de azt is tudtam, hogy nem szeretnék felvenni diákhitelt. Tavaly ősszel kiválasztottam, hogy marketingmenedzsmentet szeretnék tanulni Dániában. Az egyik ismerősöm ajánlotta Dániát, hiszen azon felül, hogy ingyenesen tanulhatunk ott,  számos más előnye is van.

Rengeteg szak van angolul, nagyon magas az egyetemeken a színvonal, az állandó vizsgák helyett pedig gyakorlati feladatok vannak. A szak, amit választottam, két év AP degree-ből áll, utána másfél év a bachelor program, amely egy 3 hónapos gyakorlatot is magában foglal. Szerintem ez hatalmas előny, mert így nem a diploma megszerzése után kell keresni egy céget, ahol kipróbálhatod magad.

Márciusban leadtam a jelentkezésemet - a folyamat azonban teljesen máshogy zajlott, mint a magyar egyetemeken. A számtalan dokumentum mellett motivációs levelet és önéletrajzot kellett írni, ezen kívül olyan nyelvvizsgát kellett tenni, amit külföldön is elfogadnak (IELTS, TOEFL, Cambridge).

Májusban kaptam meg az e-mailt, hogy felvettek. Nagyon nagy erőt adott a érettséginél, hogy tudtam: arra az egyetemre, amelyet a legjobban szerettem volna, már felvettek, és elkezdhetem a költözést intézni.

Lehetetlen volt Magyarországról lakásokat nézni, így maradtam az iskola “kollégiumánál”, ami egy - két ember számára - tökéletes méretű lakás, külön-külön szobával, közös nappalival, felszerelt konyhával és fürdőszobával.

Augusztus elején jöttem ki, hogy mindent ismerjek már, mire elkezdődik az egyetem. Miután megjött a sárga kártyám (itt, Dániában csak ezzel tudsz munkát vállalni), elkezdtem munkát keresni mindenféle oldalakon, majd találtam egy hirdetést az egyetemen: olaszul beszélő diákot keresnek, részmunkaidőre egy férfi kiegészítőket árusító céghez. Rögtön jelentkeztem, örültem, hogy végre találtam munkát. Az állásinterjú után kaptam egy e-mailt, hogy felvettek (kiderült, hogy a cégnek van magyar weboldala is, így mindkét részen tudok dolgozni).

Itt tapasztaltam meg igazán, mennyire fontos, hogy minél több nyelvet beszéljünk. Itt a diákok nyolcvan százaléka elmegy a dán tanfolyamra, ahol az EU-állampolgárok 180 órát tanulhatnak ingyen. A munkát jól be lehet osztani az egyetemi dolgok mellé, mert itt sokkal inkább a gyakarolatiasságra mennek rá, nem pedig a vizsgákra - a tanárok egyébként is partnerként kezelik a diákokat, bármiben segítenek, és megfelelően motiválnak.

Nem olcsó az élet Dániában, de van egy olyan lehetőség, hogy ha az EU-ból jöttél, diák vagy (nem Erasmus-programon), és dolgozol heti 10-12 órát, akkor kaphatsz az államtól egy SU nevű támogatást. Ezt nagyon sok diák kihasználja, mert nagyon jó pénznek számít.

Mindenkinek ajánlom Dániát, aki ingyen szeretne tanulni, multikulturális környezetben.

Te is külföldön tanulsz? Meséld el a saját történetedet - miért választottál külföldi egyetemet, milyen nehézségekkel küzdöttél meg, mennyiben más a kinti oktatás, mint az otthoni -, hogy mások felkészültebben vágjanak neki a nagy kalandnak! Küldd el a történetedet az [email protected], mi pedig megjelentetjük!

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.