A világ kétszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé kerülne a Debreceni Egyetem

A minőségi felsőoktatás fontosságát hangsúlyozta a felsőoktatásért felelős államtitkár vasárnap a Debreceni Egyetem...

  • MTI
A Debreceni Egyetem főépülete. Több mint nyolcezer elsőéves kezdi meg tanulmányait
Túry Gergely

A minőségi felsőoktatás fontosságát hangsúlyozta a felsőoktatásért felelős államtitkár vasárnap a Debreceni Egyetem (DE) tanévnyitó szenátusi ülésén. Az egyetem tükrözi az oktatáspolitika minőségét - jelentette ki Klinghammer István.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány elhatározása alapján a magyar felsőoktatásban tart az átalakulás: megújul a főiskolai és az egyetemi intézményhálózat. Klinghammer István meggyőződésének adott hangot, hogy az egyetem olyan oktatási intézmény, amely elsősorban azáltal nevel, hogy tudományos műhely.

Szerinte különbséget kell tenni a tudományra nevelés és a tudományon keresztül történő nevelés között. "Előbbi elsősorban egyetem utáni posztgraduális feladat, a doktori iskolák feladata, utóbbi azonban az egész egyetemé" - fűzte hozzá.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára az egyetemi autonómiáról a budapesti egyetem névadójának, a fizikus Eötvös Lorándnak a gondolatait idézve kijelentette: az együttes tudományos gondolkodás közösségi igényének szervezeti megnyilvánulása nem pusztán jog, hanem kötelesség. Felhívta a figyelmet arra, hogy "gondolkodó embert csak gondolkodó emberek tudnak nevelni, így mindennél fontosabb az egyetemi munkában a személyes tényező, az önálló kutatómunkában érlelt alkotó egyéniség". 

Az autonómia gondolata egyben oktatási programot is jelöl - jegyezte meg Klinghammer István, kiemelve: az egyetem egyik legfontosabb oktatásszervezési feladata, hogy a felelős vezetés megtalálja "az oktatási kötöttség és a tanulási szabadság között a helyes egyensúlyt".

Az államtitkár azt mondta: a Debreceni Egyetem országos jelentőségű intézmény, a hazai felsőoktatás egyik pillére, a hazai tudományosság és oktatás meghatározó műhelye. 

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere hozzátette: a legjobbnak kell lenni, ennél kisebb célt a Debreceni Egyetem sem tűzhet ki maga elé. Debrecen mindig "édes gyermekének tekintette" az egyetemet - mondta Kósa Lajos, hozzátéve, a városnak kulcsszerepe van abban, hogy az egyetem sikeres legyen.

A politikus szerint folytatni kell az egyetemi integrációt, mert még mindig vannak párhuzamosságok. Példaként említette annak szükségességét, hogy "Debrecenben az egészségügyi ellátórendszer az egyetemmel legyen egységes szervezetben".

Szilvássy Zoltán, a DE rektora bejelentette: az új tanévben 8120 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait az intézményben. A rektor az új vezetés stratégiai céljai között említette, hogy a Debreceni Egyetem bejusson a világ 200 legjobb egyetemének elitklubjába.

Körösparti Péter, az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) ügyvivő elnöke utalt az év elején létrehozott felsőoktatási kerekasztalra, a fórumnak - mint mondta - amelynek "feltett szándéka a magyar felsőoktatás megreformálása". A cél olyan felsőoktatás megteremtése, amelyben tehetséges, elhivatott, a minőséggel elégedett hallgatók tanulnak - tette hozzá HÖOK ügyvivő elnöke.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.