A világ kétszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé kerülne a Debreceni Egyetem

A minőségi felsőoktatás fontosságát hangsúlyozta a felsőoktatásért felelős államtitkár vasárnap a Debreceni Egyetem...

  • MTI
A Debreceni Egyetem főépülete. Több mint nyolcezer elsőéves kezdi meg tanulmányait
Túry Gergely

A minőségi felsőoktatás fontosságát hangsúlyozta a felsőoktatásért felelős államtitkár vasárnap a Debreceni Egyetem (DE) tanévnyitó szenátusi ülésén. Az egyetem tükrözi az oktatáspolitika minőségét - jelentette ki Klinghammer István.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány elhatározása alapján a magyar felsőoktatásban tart az átalakulás: megújul a főiskolai és az egyetemi intézményhálózat. Klinghammer István meggyőződésének adott hangot, hogy az egyetem olyan oktatási intézmény, amely elsősorban azáltal nevel, hogy tudományos műhely.

Szerinte különbséget kell tenni a tudományra nevelés és a tudományon keresztül történő nevelés között. "Előbbi elsősorban egyetem utáni posztgraduális feladat, a doktori iskolák feladata, utóbbi azonban az egész egyetemé" - fűzte hozzá.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára az egyetemi autonómiáról a budapesti egyetem névadójának, a fizikus Eötvös Lorándnak a gondolatait idézve kijelentette: az együttes tudományos gondolkodás közösségi igényének szervezeti megnyilvánulása nem pusztán jog, hanem kötelesség. Felhívta a figyelmet arra, hogy "gondolkodó embert csak gondolkodó emberek tudnak nevelni, így mindennél fontosabb az egyetemi munkában a személyes tényező, az önálló kutatómunkában érlelt alkotó egyéniség". 

Az autonómia gondolata egyben oktatási programot is jelöl - jegyezte meg Klinghammer István, kiemelve: az egyetem egyik legfontosabb oktatásszervezési feladata, hogy a felelős vezetés megtalálja "az oktatási kötöttség és a tanulási szabadság között a helyes egyensúlyt".

Az államtitkár azt mondta: a Debreceni Egyetem országos jelentőségű intézmény, a hazai felsőoktatás egyik pillére, a hazai tudományosság és oktatás meghatározó műhelye. 

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere hozzátette: a legjobbnak kell lenni, ennél kisebb célt a Debreceni Egyetem sem tűzhet ki maga elé. Debrecen mindig "édes gyermekének tekintette" az egyetemet - mondta Kósa Lajos, hozzátéve, a városnak kulcsszerepe van abban, hogy az egyetem sikeres legyen.

A politikus szerint folytatni kell az egyetemi integrációt, mert még mindig vannak párhuzamosságok. Példaként említette annak szükségességét, hogy "Debrecenben az egészségügyi ellátórendszer az egyetemmel legyen egységes szervezetben".

Szilvássy Zoltán, a DE rektora bejelentette: az új tanévben 8120 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait az intézményben. A rektor az új vezetés stratégiai céljai között említette, hogy a Debreceni Egyetem bejusson a világ 200 legjobb egyetemének elitklubjába.

Körösparti Péter, az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) ügyvivő elnöke utalt az év elején létrehozott felsőoktatási kerekasztalra, a fórumnak - mint mondta - amelynek "feltett szándéka a magyar felsőoktatás megreformálása". A cél olyan felsőoktatás megteremtése, amelyben tehetséges, elhivatott, a minőséggel elégedett hallgatók tanulnak - tette hozzá HÖOK ügyvivő elnöke.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.