Több ezer egyetemista tüntet Londonban a tandíjemelés ellen
A brit hallgatók a felsőoktatásra fordított állami támogatás, a tandíjemelés és a szociális juttatások csökkentése...
Eduline
A brit hallgatók a felsőoktatásra fordított állami támogatás, a tandíjemelés és a szociális juttatások csökkentése miatt demonstrálnak London belvárosában, ahova több mint négyezer rendőrt vezényeltek ki - adta hírül a BBC.
A rendőrök egy része gumilövedékeket is használhat, ha zavargás alakul ki - a Scotland Yard szerint ezzel az eszközzel csak kis számú, külön kiképzett rendőrt szereltek fel, és ők nem kísérik közvetlenül az utcán vonuló tömeget, hanem csak készenlétben állnak majd a kijelölt rendőrőrsökön. Tavaly decemberben az utóbbi évek legsúlyosabb zavargása tört ki Londonban az egyetemi tandíjhatárok emelése ellen szervezett, több tízezres tiltakozó diáktüntetésen.
A 2010-es zavargások emléke nyomasztja a Scotland Yardot
2010 decemberében a londoni parlament előtt tüntető tömeg az egyetemi felső tandíjhatárok emeléséről szóló végszavazás előtt is többször keményen összecsapott a lovas egységekkel megerősített rendőri erőkkel, néhány órával később pedig elszabadultak az indulatok, és a tömeg törni-zúzni kezdett. Sok tüntető átvonult a londoni West End híres - és a karácsony előtti időszakban különösen zsúfolt - bevásárlónegyedébe, és a Regent Streeten, valamint az Oxford Streeten több elegáns üzletet is feldúltak, számos kirakatot betörtek.
A Regent Streeten éppen akkor haladt el Károly trónörökös - II. Erzsébet királynő legidősebb fia - és felesége, akiknek autóját a tüntetők szintén megtámadtak. A támadók megrugdosták a jármű oldalát, a kocsihoz egy festékesdobozt vágtak, betörték egyik ablakát, és az ablakon keresztül valaki egy bottal meg is szúrta a trónörökös hitvesét.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.