Több ezer egyetemista tüntet Londonban a tandíjemelés ellen
A brit hallgatók a felsőoktatásra fordított állami támogatás, a tandíjemelés és a szociális juttatások csökkentése...
Eduline
A brit hallgatók a felsőoktatásra fordított állami támogatás, a tandíjemelés és a szociális juttatások csökkentése miatt demonstrálnak London belvárosában, ahova több mint négyezer rendőrt vezényeltek ki - adta hírül a BBC.
A rendőrök egy része gumilövedékeket is használhat, ha zavargás alakul ki - a Scotland Yard szerint ezzel az eszközzel csak kis számú, külön kiképzett rendőrt szereltek fel, és ők nem kísérik közvetlenül az utcán vonuló tömeget, hanem csak készenlétben állnak majd a kijelölt rendőrőrsökön. Tavaly decemberben az utóbbi évek legsúlyosabb zavargása tört ki Londonban az egyetemi tandíjhatárok emelése ellen szervezett, több tízezres tiltakozó diáktüntetésen.
A 2010-es zavargások emléke nyomasztja a Scotland Yardot
2010 decemberében a londoni parlament előtt tüntető tömeg az egyetemi felső tandíjhatárok emeléséről szóló végszavazás előtt is többször keményen összecsapott a lovas egységekkel megerősített rendőri erőkkel, néhány órával később pedig elszabadultak az indulatok, és a tömeg törni-zúzni kezdett. Sok tüntető átvonult a londoni West End híres - és a karácsony előtti időszakban különösen zsúfolt - bevásárlónegyedébe, és a Regent Streeten, valamint az Oxford Streeten több elegáns üzletet is feldúltak, számos kirakatot betörtek.
A Regent Streeten éppen akkor haladt el Károly trónörökös - II. Erzsébet királynő legidősebb fia - és felesége, akiknek autóját a tüntetők szintén megtámadtak. A támadók megrugdosták a jármű oldalát, a kocsihoz egy festékesdobozt vágtak, betörték egyik ablakát, és az ablakon keresztül valaki egy bottal meg is szúrta a trónörökös hitvesét.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
