Több egyetemen csúszik a rászoruló hallgatók ösztöndíjának kifizetése

A Pécsi Tudományegyetem több karán és a Miskolci Egyetemen is csúszik a szociális helyzet alapján elnyert Bursa...

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

A Pécsi Tudományegyetem több karán és a Miskolci Egyetemen is csúszik a szociális helyzet alapján elnyert Bursa Hungarica ösztöndíjak kifizetése - írja az Átlátszó Oktatás blog. A tapasztalatok szerint a korábbi években az ösztöndíjak egyetemre eső részét áprilisban, a szociális támogatással és a tanulmányi ösztöndíjakkal együtt utalták, legfeljebb egy hónappal ezután pedig az önkormányzati rész is megérkezett.

Idén azonban csak májusban kapták meg az érintettek az első részletet, és a hírek szerint csak júniusban fogják kiutalni a másodikat. A Pécsi Tudományegyetem közleménye szerint a késés oka, hogy a 2012/2013-as tanév II. félévében a Bursa ösztöndíjra jogosult hallgatók listáját az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő még nem bocsátotta rendelkezésükre.

"Amint a tavaszi félévben jogosult hallgatók listáját megkapjuk, azonnal megkezdjük az adatok feldolgozását, hogy mielőbb minden érintett megkapja a jogos juttatását" - írja az egyetem. A Budapesti Corvinus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a hallgatói normatívaként kiutalt összeggel volt probléma: a diákok hiába vártak a tanulmányi és szociális ösztöndíjakra. Erről itt olvashattok.

A 2000-ben indult Bursa Hungarica ösztöndíjat az önkormányzat ítéli oda a területén állandó lakhellyel rendelkező legjobban rászoruló, hátrányos szociális helyzetű hallgatóknak. Ezt a támogatást a megyei önkormányzatok kiegészíthetik. Az állam úgy járul hozzá az ösztöndíjhoz, hogy a település és a megyei önkormányzatok támogatását - legfeljebb ötezer forinttal - megduplázza.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.