Terrorizmussal vádolnak egy lengyel egyetemistát

Terrorista jellegű bűncselekmény elkövetésével vádolják hétfőn kezdődött perében azt a lengyel egyetemistát, aki tavaly az alsó-sziléziai vajdasági székhelyen, Wroclawban házi készítésű pokolgépet helyezett el egy városi autóbuszon, és az ügyészség szerint sok ember megölését tervezte.

  • MTI
pixabay.com

A wroclawi műszaki egyetem vegyipari karának 22 éves hallgatója, Pawel R. tavaly májusban hagyott egy szögekkel és ammóniumnitráttal töltött főzőkuktát egy városi buszban. Az utasok észrevették a gyanús csomagot, amelyet még időben eltávolítottak a zsúfolt járműről, de a pokolgép a járdán felrobbant, és egy embert könnyebben megsebesített.

Pawel R.-t terrorista jellegű bűntett elkövetésével vádolták meg azért, mert az ügyészség szerint sok ember megölését tervezte, és fenyegetéssel elkövetett zsarolásra is kísérletet tett. Az egyetemista, mielőtt a pokolgépet a buszon hagyta volna, arról értesítette a hatóságokat, hogy négy bombát helyezett el Wroclaw különböző pontjain.

Hatástalanításukért 120 kilogramm aranyat követelt, és - az akkori nyugat-európai terrortámadásokra utalva - azzal fenyegetőzött, hogy Wroclawban "második Brüsszelt rendez". Az ügyészségi vizsgálat során végzett kísérletek, melyekben a házi készítésű pokolgép hatékonyságát vizsgálták, a hatóságok szerint indokolttá teszik a terrorista jellegű bűncselekmény elkövetésének vádját.

Pawel R. pszichiátriai vizsgálata kimutatta, hogy a tett elkövetésének idején korlátozottan volt beszámítható szellemi állapotban. Ez lehetővé teszi, hogy bűnügyi eljárásnak vessék alá, de utat nyit a büntetés rendkívüli enyhítése előtt is. Tettéért életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható.

A fiatalember hétfőn a bíróságon beismerte, hogy pokolgépet helyezett el a buszon, elutasította viszont a tett minősítését. "Semmi közöm a terrorizmushoz" - jelentette ki. Szavai szerint tette elkövetésekor depressziós volt, társai lenézték, a zsarolás révén szerzett pénz segítségével javítani akart társadalmi pozícióján és önérzetén.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu