Terrorizmussal vádolnak egy lengyel egyetemistát

Terrorista jellegű bűncselekmény elkövetésével vádolják hétfőn kezdődött perében azt a lengyel egyetemistát, aki tavaly az alsó-sziléziai vajdasági székhelyen, Wroclawban házi készítésű pokolgépet helyezett el egy városi autóbuszon, és az ügyészség szerint sok ember megölését tervezte.

  • MTI
pixabay.com

A wroclawi műszaki egyetem vegyipari karának 22 éves hallgatója, Pawel R. tavaly májusban hagyott egy szögekkel és ammóniumnitráttal töltött főzőkuktát egy városi buszban. Az utasok észrevették a gyanús csomagot, amelyet még időben eltávolítottak a zsúfolt járműről, de a pokolgép a járdán felrobbant, és egy embert könnyebben megsebesített.

Pawel R.-t terrorista jellegű bűntett elkövetésével vádolták meg azért, mert az ügyészség szerint sok ember megölését tervezte, és fenyegetéssel elkövetett zsarolásra is kísérletet tett. Az egyetemista, mielőtt a pokolgépet a buszon hagyta volna, arról értesítette a hatóságokat, hogy négy bombát helyezett el Wroclaw különböző pontjain.

Hatástalanításukért 120 kilogramm aranyat követelt, és - az akkori nyugat-európai terrortámadásokra utalva - azzal fenyegetőzött, hogy Wroclawban "második Brüsszelt rendez". Az ügyészségi vizsgálat során végzett kísérletek, melyekben a házi készítésű pokolgép hatékonyságát vizsgálták, a hatóságok szerint indokolttá teszik a terrorista jellegű bűncselekmény elkövetésének vádját.

Pawel R. pszichiátriai vizsgálata kimutatta, hogy a tett elkövetésének idején korlátozottan volt beszámítható szellemi állapotban. Ez lehetővé teszi, hogy bűnügyi eljárásnak vessék alá, de utat nyit a büntetés rendkívüli enyhítése előtt is. Tettéért életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható.

A fiatalember hétfőn a bíróságon beismerte, hogy pokolgépet helyezett el a buszon, elutasította viszont a tett minősítését. "Semmi közöm a terrorizmushoz" - jelentette ki. Szavai szerint tette elkövetésekor depressziós volt, társai lenézték, a zsarolás révén szerzett pénz segítségével javítani akart társadalmi pozícióján és önérzetén.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.