Te mit bántál meg leginkább az életben? Megható videót készített az egyetem
Ha fel kellene írnod egy táblára, hogy te mit bántál meg leginkább az életedben, mi lenne az?
Eduline
Youtube
Egy különös társadalmi kísérletet végzett a Strayer University. New York egyik parkjára kifüggesztettek egy táblát, amin egy felirat állt: „írd fel azt a dolgot, amit leginkább megbántál”. A tábla egy napig függött kinn és már estére megtelt üzenetekkel.
Volt, aki azt bánta meg, hogy nem jelentkezett az orvosira, vagy nem ment MBA-re, nem követte a művészeti szenvedélyét. Egy lány az elvesztegetett időt bánja leginkább, azt, hogy nem mondott igent a dolgokra, nem mert belevágni azokba, amit valójában akart.
A legtöbben azt bánták meg, hogy nem követték az álmaikat, nem harcoltak értük, mindig a komfortzónájukban maradtak. „Annyi mindent akartam, de sose jött el a tökéletes idő” – mondta egy lány.
Sokan egykori viselkedésüket bánták meg, hogy nem voltak jobb barátok, valaki pedig azt, hogy nem lettek gyerekei, mielőtt édesapja elhunyt volna.
Egy fiú azt írta fel a táblára, hogy „felégettem a hidakat”. Elmondta, hogy egészen a közelmúltig hajléktalan volt, de ha korábban nem bántotta volna meg azokat, akik szerették és segíteni akartak neki, akkor talán sosem került volna az utcára.
A legtöbb írásban az volt a közös, hogy mindenki azt bánta meg, amit nem tett meg, azokat a szavakat, amiket nem mondtak ki és azokat az álmokat, amikért nem küzdöttek.
Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.
A teljesítményértékelés túl szubjektív, belső feszültségeket generál és szembefordítja a pedagógusokat egymással Jocó bácsi szerint, aki arról is beszélt, hogy a pszichológiában már megjelent a gyerekkori kiégés fogalma – vagyis ma nemcsak a tanárokon, hanem a diákokon is egyre nagyobb a nyomás.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedi esetről van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint több ezren dolgoznak úgy a közoktatásban, hogy nincsen pedagógusdiplomájuk.
Magukat kellett megsebezniük egy rituálén, vagy meztelenül kellett sétálniuk az osztályteremben - többek között ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett végrehajtaniuk azoknak a tanulóknak, akik beléptek a nagybányai történelemtanár hagyományőrző lovagrendjébe.
A „Tanárnak lenni jó!” kezdeményezés személyes történeteken keresztül próbálja erősíteni a pedagóguspálya presztízsét, de a nehézségekről sem hallgat. A kampány alapgondolata, hogy megmutassák: sok pedagógus szereti a hivatását, és okkal marad a pályán.
