Te mit bántál meg leginkább az életben? Megható videót készített az egyetem
Ha fel kellene írnod egy táblára, hogy te mit bántál meg leginkább az életedben, mi lenne az?
Eduline
Youtube
Egy különös társadalmi kísérletet végzett a Strayer University. New York egyik parkjára kifüggesztettek egy táblát, amin egy felirat állt: „írd fel azt a dolgot, amit leginkább megbántál”. A tábla egy napig függött kinn és már estére megtelt üzenetekkel.
Volt, aki azt bánta meg, hogy nem jelentkezett az orvosira, vagy nem ment MBA-re, nem követte a művészeti szenvedélyét. Egy lány az elvesztegetett időt bánja leginkább, azt, hogy nem mondott igent a dolgokra, nem mert belevágni azokba, amit valójában akart.
A legtöbben azt bánták meg, hogy nem követték az álmaikat, nem harcoltak értük, mindig a komfortzónájukban maradtak. „Annyi mindent akartam, de sose jött el a tökéletes idő” – mondta egy lány.
Sokan egykori viselkedésüket bánták meg, hogy nem voltak jobb barátok, valaki pedig azt, hogy nem lettek gyerekei, mielőtt édesapja elhunyt volna.
Egy fiú azt írta fel a táblára, hogy „felégettem a hidakat”. Elmondta, hogy egészen a közelmúltig hajléktalan volt, de ha korábban nem bántotta volna meg azokat, akik szerették és segíteni akartak neki, akkor talán sosem került volna az utcára.
A legtöbb írásban az volt a közös, hogy mindenki azt bánta meg, amit nem tett meg, azokat a szavakat, amiket nem mondtak ki és azokat az álmokat, amikért nem küzdöttek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
