Távozik a BGE rektora

Kriszt Éva kilenc évet töltött az intézmény élén, mely ez alatt főiskolairól egyetemi státuszra emelkedett.

  • Eduline
Kriszt Éva vezetésével a főiskola egyetemi státuszt szerzett.
MTI Fotó: Marjai János

Mandátuma lejártával leköszön rektori tisztségéről Sándorné Dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora - írja az egyetem keddi közleménye. A posztot 2007. óta betöltő felsőoktatási szakember vezetése alatt a korábbi Budapesti Gazdasági Főiskola először alkalmazott tudományok főiskolája minősítést, majd egyetemi státuszt kapott, szorosra fűzte együttműködését a vállalati szektorral és elindította duális képzéseit, bővítette nemzetközi kapcsolatait. Vezetése alatt vált a BGE az ország legnagyobb alkalmazott tudományok egyetemévé, amelynek végzős hallgatói a legkeresettebb gazdasági szakemberek közé tartoznak.

A BGE már főiskolaként jelentős külföldi együttműködések kiépítésébe kezdett, így mára 45 ország több mint 200 intézményével tart fenn aktív kapcsolatot. Hallgatóinak kettős diploma megszerzésére és külföldi résztanulmányok folytatására, szakmai gyakorlat végzésére is lehetőséget biztosít. 

„A BGE erős brand a hazai felsőoktatási piacon, ami azt mutatja, hogy nem csak tanítjuk, hogyan kell üzletet, vállalkozást működtetni, de magunk is sikerrel tesszük ezt."

- mondta a leköszönő rektor.

Életútja

Sándorné Dr. Kriszt Éva 1985-ben kezdte tanári pályáját a BGE jogelőd intézményében, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ahol 1988-tól előbb tanszék- és intézetvezető lett, majd 1995-től 2007-ig az akkor már Budapesti Gazdasági Főiskolaként működő intézmény Pénzügyi és Számviteli Karának távoktatási igazgatói posztját töltötte be. 2003-tól felnőttképzési rektorhelyettes lett, majd 2007-ben rektorrá választották. E minőségében több alkalommal is a Magyar Rektori Konferencia társelnöke volt, amelynek 2010-ben elnöki posztját is betöltötte.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.