Távozik a BGE rektora

Kriszt Éva kilenc évet töltött az intézmény élén, mely ez alatt főiskolairól egyetemi státuszra emelkedett.

  • Eduline
Kriszt Éva vezetésével a főiskola egyetemi státuszt szerzett.
MTI Fotó: Marjai János

Mandátuma lejártával leköszön rektori tisztségéről Sándorné Dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora - írja az egyetem keddi közleménye. A posztot 2007. óta betöltő felsőoktatási szakember vezetése alatt a korábbi Budapesti Gazdasági Főiskola először alkalmazott tudományok főiskolája minősítést, majd egyetemi státuszt kapott, szorosra fűzte együttműködését a vállalati szektorral és elindította duális képzéseit, bővítette nemzetközi kapcsolatait. Vezetése alatt vált a BGE az ország legnagyobb alkalmazott tudományok egyetemévé, amelynek végzős hallgatói a legkeresettebb gazdasági szakemberek közé tartoznak.

A BGE már főiskolaként jelentős külföldi együttműködések kiépítésébe kezdett, így mára 45 ország több mint 200 intézményével tart fenn aktív kapcsolatot. Hallgatóinak kettős diploma megszerzésére és külföldi résztanulmányok folytatására, szakmai gyakorlat végzésére is lehetőséget biztosít. 

„A BGE erős brand a hazai felsőoktatási piacon, ami azt mutatja, hogy nem csak tanítjuk, hogyan kell üzletet, vállalkozást működtetni, de magunk is sikerrel tesszük ezt."

- mondta a leköszönő rektor.

Életútja

Sándorné Dr. Kriszt Éva 1985-ben kezdte tanári pályáját a BGE jogelőd intézményében, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ahol 1988-tól előbb tanszék- és intézetvezető lett, majd 1995-től 2007-ig az akkor már Budapesti Gazdasági Főiskolaként működő intézmény Pénzügyi és Számviteli Karának távoktatási igazgatói posztját töltötte be. 2003-tól felnőttképzési rektorhelyettes lett, majd 2007-ben rektorrá választották. E minőségében több alkalommal is a Magyar Rektori Konferencia társelnöke volt, amelynek 2010-ben elnöki posztját is betöltötte.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.