Egymást érik a diáktüntetések Európában - a legtöbb országban az oktatás állami támogatásának csökkentése, valamint a tandíj bevezetése vagy emelése ellen tiltakoztak az egyetemisták. Körkép.
Több ezer diák vonult fel november végén Londonban, a felsőoktatás költségei és a szociális juttatások csökkentése ellen tiltakoztak – mint arról már többször is beszámoltunk, Nagy-Britanniában idén szeptembertől háromszorosára emelték az egyetemi tandíj felső határát, így van olyan intézmény, ahol hárommillió forintot is elkérnek egyetlen tanévért.
Nem ez volt az első eset, hogy a szigetországban a növekvő költségek ellen tiltakoztak az egyetemisták: 2010 és 2011 őszén is tízezrek vonultak az utcára, hogy a tervezett lépések ellen tiltakozzanak. Két éve a londoni parlament előtt tüntető tömeg az egyetemi felső tandíjhatárok emeléséről szóló végszavazás előtt is többször összecsapott a lovas egységekkel megerősített rendőri erőkkel, a szavazás után pedig elszabadultak az indulatok, és a tömeg törni-zúzni kezdett, autókat rongált meg, kirakatokat tört be.
Idén ősszel Olaszországban is utcára vonultak a diákok, a kormány megszorításai ellen tiltakoztak. A „No Monty-day” című tüntetésen néhányan festék- és papírbombákkal, tojással dobálták meg a bankok kirakatait, volt, aki petárdát robbantott, mások hulladéktartókat gyújtottak fel, de komolyabb incidens nem történt.
Tavasszal Bécsben tüntettek a hallgatók, akik többek között az egyetemi tandíj bevezetése ellen tiltakoztak. A néhány száz fős tömeg a Bécsi Egyetem központi épületének egyik termét is elfoglalta, és mivel a diákok nem távoztak önként, rendőrök vezették el a tüntetőket. 2009-ben hasonló egyetemfoglalást hajtottak végre a hallgatók, akkor két hónapig tartottak a tiltakozó akciók.
2011 őszén több ezer madridi középiskolás és egyetemista vonult utcára, hogy az oktatásfinanszírozás megkurtítása ellen tiltakozzon. A megmozdulás erőszakba torkollott, több hallgatót is letartóztattak a rendőrök, mert sokszori felszólítás után sem hagyták el a parlament környékét.
Tüntetések Európán kívül
A québeci felsőoktatási intézményekben idén februárban kezdtek sztrájkolni a diákok, a tervezett tandíjemelés ellen tiltakoztak. Néhány tüntetést is tartottak, ám augusztusban abbamaradt az akció, mert sokan attól tartottak, nem tudják folytatni a tanulmányaikat, és soha nem szereznek diplomát.
A chilei fővárosban legutóbb augusztusban szabadultak el az indulatok: az egyetemisták és a középiskolások a város 14 pontján rendeztek felvonulásokat, a rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be az oszlatáshoz. A hallgatók az ingyenes oktatás bevezetését, és népszavazás kiírását követelték. A kormány az oktatásra szánt források növelése érdekében korábban adóemelést jelentett be, ám a diákok által követelt gyökeres változtatásokra nem volt hajlandó.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
