Egymást érik a diáktüntetések Európában - a legtöbb országban az oktatás állami támogatásának csökkentése, valamint a tandíj bevezetése vagy emelése ellen tiltakoztak az egyetemisták. Körkép.
Több ezer diák vonult fel november végén Londonban, a felsőoktatás költségei és a szociális juttatások csökkentése ellen tiltakoztak – mint arról már többször is beszámoltunk, Nagy-Britanniában idén szeptembertől háromszorosára emelték az egyetemi tandíj felső határát, így van olyan intézmény, ahol hárommillió forintot is elkérnek egyetlen tanévért.
Nem ez volt az első eset, hogy a szigetországban a növekvő költségek ellen tiltakoztak az egyetemisták: 2010 és 2011 őszén is tízezrek vonultak az utcára, hogy a tervezett lépések ellen tiltakozzanak. Két éve a londoni parlament előtt tüntető tömeg az egyetemi felső tandíjhatárok emeléséről szóló végszavazás előtt is többször összecsapott a lovas egységekkel megerősített rendőri erőkkel, a szavazás után pedig elszabadultak az indulatok, és a tömeg törni-zúzni kezdett, autókat rongált meg, kirakatokat tört be.
Idén ősszel Olaszországban is utcára vonultak a diákok, a kormány megszorításai ellen tiltakoztak. A „No Monty-day” című tüntetésen néhányan festék- és papírbombákkal, tojással dobálták meg a bankok kirakatait, volt, aki petárdát robbantott, mások hulladéktartókat gyújtottak fel, de komolyabb incidens nem történt.
Tavasszal Bécsben tüntettek a hallgatók, akik többek között az egyetemi tandíj bevezetése ellen tiltakoztak. A néhány száz fős tömeg a Bécsi Egyetem központi épületének egyik termét is elfoglalta, és mivel a diákok nem távoztak önként, rendőrök vezették el a tüntetőket. 2009-ben hasonló egyetemfoglalást hajtottak végre a hallgatók, akkor két hónapig tartottak a tiltakozó akciók.
2011 őszén több ezer madridi középiskolás és egyetemista vonult utcára, hogy az oktatásfinanszírozás megkurtítása ellen tiltakozzon. A megmozdulás erőszakba torkollott, több hallgatót is letartóztattak a rendőrök, mert sokszori felszólítás után sem hagyták el a parlament környékét.
Tüntetések Európán kívül
A québeci felsőoktatási intézményekben idén februárban kezdtek sztrájkolni a diákok, a tervezett tandíjemelés ellen tiltakoztak. Néhány tüntetést is tartottak, ám augusztusban abbamaradt az akció, mert sokan attól tartottak, nem tudják folytatni a tanulmányaikat, és soha nem szereznek diplomát.
A chilei fővárosban legutóbb augusztusban szabadultak el az indulatok: az egyetemisták és a középiskolások a város 14 pontján rendeztek felvonulásokat, a rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be az oszlatáshoz. A hallgatók az ingyenes oktatás bevezetését, és népszavazás kiírását követelték. A kormány az oktatásra szánt források növelése érdekében korábban adóemelést jelentett be, ám a diákok által követelt gyökeres változtatásokra nem volt hajlandó.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
