Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Egymást érik a diáktüntetések Európában - a legtöbb országban az oktatás állami támogatásának csökkentése, valamint a tandíj bevezetése vagy emelése ellen tiltakoztak az egyetemisták. Körkép.

Több ezer diák vonult fel november végén Londonban, a felsőoktatás költségei és a szociális juttatások csökkentése ellen tiltakoztak – mint arról már többször is beszámoltunk, Nagy-Britanniában idén szeptembertől háromszorosára emelték az egyetemi tandíj felső határát, így van olyan intézmény, ahol hárommillió forintot is elkérnek egyetlen tanévért.
Nem ez volt az első eset, hogy a szigetországban a növekvő költségek ellen tiltakoztak az egyetemisták: 2010 és 2011 őszén is tízezrek vonultak az utcára, hogy a tervezett lépések ellen tiltakozzanak. Két éve a londoni parlament előtt tüntető tömeg az egyetemi felső tandíjhatárok emeléséről szóló végszavazás előtt is többször összecsapott a lovas egységekkel megerősített rendőri erőkkel, a szavazás után pedig elszabadultak az indulatok, és a tömeg törni-zúzni kezdett, autókat rongált meg, kirakatokat tört be.
Idén ősszel Olaszországban is utcára vonultak a diákok, a kormány megszorításai ellen tiltakoztak. A „No Monty-day” című tüntetésen néhányan festék- és papírbombákkal, tojással dobálták meg a bankok kirakatait, volt, aki petárdát robbantott, mások hulladéktartókat gyújtottak fel, de komolyabb incidens nem történt.

Tavasszal Bécsben tüntettek a hallgatók, akik többek között az egyetemi tandíj bevezetése ellen tiltakoztak. A néhány száz fős tömeg a Bécsi Egyetem központi épületének egyik termét is elfoglalta, és mivel a diákok nem távoztak önként, rendőrök vezették el a tüntetőket. 2009-ben hasonló egyetemfoglalást hajtottak végre a hallgatók, akkor két hónapig tartottak a tiltakozó akciók.
2011 őszén több ezer madridi középiskolás és egyetemista vonult utcára, hogy az oktatásfinanszírozás megkurtítása ellen tiltakozzon. A megmozdulás erőszakba torkollott, több hallgatót is letartóztattak a rendőrök, mert sokszori felszólítás után sem hagyták el a parlament környékét.
Tüntetések Európán kívül
A québeci felsőoktatási intézményekben idén februárban kezdtek sztrájkolni a diákok, a tervezett tandíjemelés ellen tiltakoztak. Néhány tüntetést is tartottak, ám augusztusban abbamaradt az akció, mert sokan attól tartottak, nem tudják folytatni a tanulmányaikat, és soha nem szereznek diplomát.
A chilei fővárosban legutóbb augusztusban szabadultak el az indulatok: az egyetemisták és a középiskolások a város 14 pontján rendeztek felvonulásokat, a rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be az oszlatáshoz. A hallgatók az ingyenes oktatás bevezetését, és népszavazás kiírását követelték. A kormány az oktatásra szánt források növelése érdekében korábban adóemelést jelentett be, ám a diákok által követelt gyökeres változtatásokra nem volt hajlandó.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.