Egymást érik a diáktüntetések Európában - a legtöbb országban az oktatás állami támogatásának csökkentése, valamint a tandíj bevezetése vagy emelése ellen tiltakoztak az egyetemisták. Körkép.
Több ezer diák vonult fel november végén Londonban, a felsőoktatás költségei és a szociális juttatások csökkentése ellen tiltakoztak – mint arról már többször is beszámoltunk, Nagy-Britanniában idén szeptembertől háromszorosára emelték az egyetemi tandíj felső határát, így van olyan intézmény, ahol hárommillió forintot is elkérnek egyetlen tanévért.
Nem ez volt az első eset, hogy a szigetországban a növekvő költségek ellen tiltakoztak az egyetemisták: 2010 és 2011 őszén is tízezrek vonultak az utcára, hogy a tervezett lépések ellen tiltakozzanak. Két éve a londoni parlament előtt tüntető tömeg az egyetemi felső tandíjhatárok emeléséről szóló végszavazás előtt is többször összecsapott a lovas egységekkel megerősített rendőri erőkkel, a szavazás után pedig elszabadultak az indulatok, és a tömeg törni-zúzni kezdett, autókat rongált meg, kirakatokat tört be.
Idén ősszel Olaszországban is utcára vonultak a diákok, a kormány megszorításai ellen tiltakoztak. A „No Monty-day” című tüntetésen néhányan festék- és papírbombákkal, tojással dobálták meg a bankok kirakatait, volt, aki petárdát robbantott, mások hulladéktartókat gyújtottak fel, de komolyabb incidens nem történt.
Tavasszal Bécsben tüntettek a hallgatók, akik többek között az egyetemi tandíj bevezetése ellen tiltakoztak. A néhány száz fős tömeg a Bécsi Egyetem központi épületének egyik termét is elfoglalta, és mivel a diákok nem távoztak önként, rendőrök vezették el a tüntetőket. 2009-ben hasonló egyetemfoglalást hajtottak végre a hallgatók, akkor két hónapig tartottak a tiltakozó akciók.
2011 őszén több ezer madridi középiskolás és egyetemista vonult utcára, hogy az oktatásfinanszírozás megkurtítása ellen tiltakozzon. A megmozdulás erőszakba torkollott, több hallgatót is letartóztattak a rendőrök, mert sokszori felszólítás után sem hagyták el a parlament környékét.
Tüntetések Európán kívül
A québeci felsőoktatási intézményekben idén februárban kezdtek sztrájkolni a diákok, a tervezett tandíjemelés ellen tiltakoztak. Néhány tüntetést is tartottak, ám augusztusban abbamaradt az akció, mert sokan attól tartottak, nem tudják folytatni a tanulmányaikat, és soha nem szereznek diplomát.
A chilei fővárosban legutóbb augusztusban szabadultak el az indulatok: az egyetemisták és a középiskolások a város 14 pontján rendeztek felvonulásokat, a rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be az oszlatáshoz. A hallgatók az ingyenes oktatás bevezetését, és népszavazás kiírását követelték. A kormány az oktatásra szánt források növelése érdekében korábban adóemelést jelentett be, ám a diákok által követelt gyökeres változtatásokra nem volt hajlandó.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
