Itt a legfrissebb felsőoktatási rangsor: hét magyar egyetem került fel a listára

Hét magyar egyetem került fel a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) most publikált világrangsorába, köztük a legjobban a Semmelweis Egyetem teljesített.

  • Eduline
Fülöp Máté

A Semmelweis Egyetem 401-500. helyen végzett a THE rangsorban, ezzel megőrizte korábbi helyét, bár a részeredményekben javítani tudott. A listán több mint 1250 egyetem szerepel, a bekerült hét magyar felsőoktatási intézmény közül a Semmelweis Egyetemet (SE) sorolták a legjobb helyre - írja közleményében az intézmény.

A világrangsor készítői öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, ezek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció. A Semmelweis Egyetem legjobban ez utóbbiban szerepelt, ami a külföldi hallgatók és oktatók arányának és a nemzetközi együttműködésben született publikációknak köszönhető, de a többi mutató területén is sikerült javítania eredményein az intézménynek az előző évhez képest.

A hazai felsőoktatási intézmények közül a 601-800. helyen végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem. A 801-1000. közötti helyre sorolták a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Debreceni Egyetemet, míg a Budapesti Corvinus Egyetem az 1001+ kategóriába került.

A világranglista első három helyezettje az Oxfordi Egyetem, a Cambridge-i Egyetem és a Stanford.

Itt a 2018-as felsőoktatási rangsor: öt magyar egyetem a legjobbak között

Nyilvánosságra hozták az Academic Ranking of World Universities listát, ismertebb nevén az ARWU-rangsort. Idén a legjobb ezer közé öt magyar egyetem került. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet is az 501-600. kategóriába sorolták a 2018-as ARWU-rangsor készítői. A Semmelweis Egyeteme 601-700., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 701-800.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.