A felsőoktatás kérdéseit dolgozzák fel a Törvényhozói Színház amatőr színészei interaktív előadás keretében, a...
A felsőoktatás kérdéseit dolgozzák fel a Törvényhozói Színház amatőr színészei interaktív előadás keretében, a produkció hétfőn látható az ELTE-n. A hallgatók és tanárok a Bánkitó Fesztiválon álltak össze először, hogy egy Magyarországon még kevéssé ismert fórumszínházi eszköz segítségével dolgozzák fel a felsőoktatás és az azt szabályozó törvények rákfenéit.
Milyen felsőoktatást szeretnél? Miért jársz egyetemre? Mi az egyetem és mi a fiatal értelmiség felelőssége? Mi az oktatás szerepe a társadalomban? Ezekre a kérdésekre keresik együtt a választ egy színházi előadás keretében.
Az előadás egyszerre színház és társadalmi fórum, egy olyan játéktér, ahol színésznek és nézőnek egyaránt lehetősége nyílik a cselekvésen keresztül kipróbálni és megérteni, milyen korlátok vesznek körbe minket az oktatásban, és mit kell ahhoz tennünk, hogy ez változzon.
A produkció hétfőn 6 órakor látható az ELTE PPK budapesti Kazinczy utcai épületének aulájában. Az előadás rendezője Szabó Veronika és Bori Viktor, a produkcióban Barnák László, Kallós Viola, Kóbor Andrea, Muhi Zsófia, Orbók Emőke, Pétervári Judit, Szabados Luca, Szilágyi Áron, Tara Andrea és Vida Júlia szerepel.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
