Itt a lista: ezeken az egyetemeken tartanak kényszerszünetet decemberben

Van olyan egyetem, ahol napokra, máshol majdnem két hétre bezárják a kollégiumokat és az oktatási épületeket december végén-január elején a felsőoktatást sújtó 7,33 milliárd forintos zárolás miatt. Igaz, a szénszünettel a kormány által zárolt összegnek csak töredékét tudják megspórolni.

  • Zubor Zalán
Az ELTE lágymányosi campusa. A legnagyobb vidéki és fővárosi egyetemek többnapos szénszünetet tartanak a zárolás miatt
Fazekas István

Majdnem hét és félmilliárd forint - ennyit zárolt a kormány a felsőoktatási intézmények költségvetéséből november elején. A rektorok egy héttel ezelőtt vették át azt a levelet, amelyben az államkincstár arról tájékoztatja őket, mekkora hányad esik intézményükre a zárolásból. A legtöbb pénzt a legnagyobb, viszonylag stabil gazdálkodású intézményeknek kell megtakarítaniuk.

Szegedi Tudományegyetem: hosszabb lesz a vizsgaidőszak

A Szegedi Tudományegyetem költségvetéséből majdnem 800 millió forintot zároltak – ennek ellenére nem biztos, hogy a szénszünet hosszabb lesz a tavalyinál. Akkor tíz napra zárták be az oktatási épületeket és a kollégiumokat, 40 millió forintot spórolva ezzel. „Télre a zárolás előtt is terveztünk egy, a tavalyihoz hasonló szünetet” – mondta az eduline-nak Szabó Gábor rektor. „Az új helyzet ezen annyiban változtathat, hogy tíznapos helyett kéthetes lenne, a szenátus a jövő héten tárgyalja meg az erről szóló javaslatot” – tette hozzá.

Az oktatási államtitkárság szerint nincs nagy baj
Ünnepek között is vizsgázhatnak a felsőoktatási intézmények hallgatói: a Magyar Rektori Konferencia (MRK) ígéretet tett az oktatási államtitkárságnak, hogy minden felsőoktatási intézményben gondoskodik egy épület vagy épületszárny fűtéséről - erről az államtitkárság csütörtök délben adott ki közleményt. Részleteket itt olvashattok.

A szénszünet idejére leáll a vizsgáztatás, bezárják az épületeket – kivéve azokat, amelyekben betegellátás folyik, vagy más okok miatt nem lehet lekapcsolni a fűtést. A kéthetes szénszünet miatt a vizsgaidőszakot is meghosszabbíthatják, öt helyett hat hétig vizsgázhatnak majd a hallgatók.

ELTE: megtartják a vizsgákat

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek 870 millió forintot kellene félretennie másfél hónap alatt – a tanszékeken és az egyéb intézményeken, például a gyakorlóiskolákban december 22. és január 6. között tartanak szénszünetet, ez azonban a vizsgák rendjét nem zavarja meg.

A tanszékek helyett a szóbeliket és írásbeliket „alternatív, kijelölt helyszíneken” tartják majd meg – arról nem kaptunk tájékoztatást a tanulmányi hivataltól, pontosan hol vizsgáznak majd az egyetemisták, mint mondták, a helyszínek csak a vizsgajelentkezés kezdetétől lesznek nyilvánosak.

Elképzelhető, hogy a vizsgákat a természettudományi kar épületeiben tartják, az ELTE campusai közül ez az egyetlen, ahol – a biológiai kutatások miatt – nem kapcsolhatják le a fűtést.

Pécsi Tudományegyetem: kétnapos szünet lesz

Ennél jóval rövidebb szénszünetet tart majd a Pécsi Tudományegyetem – bár hivatalos döntés még nem született, egyetemi forrásokból úgy értesültünk, az ünnepnapokon kívül csak december 27-én és 28-án lesz zárva a campus. Az egyetem annak ellenére döntött így, hogy az intézmény költségvetéséből 720 millió forintot zárolt a kormány.

Bódis József rektor a bama.hu-nak azt mondta: feladat-összevonásokkal, a nyugdíjba vonuló oktatók álláshelyének üresen hagyásával és más intézkedésekkel „sakkozva” próbálják kigazdálkodni ezt az összeget.

Miskolci Egyetem: szabadságra küldik az oktatókat

Ennél jóval szigorúbb intézkedésekről dönthet a Miskolci Egyetem, ahol az év végéig 270 millió forintot kell félretenni. Az intézmény december második felében bezárja az épületeket, elhalasztja a vizsgákat: zárva tart az egyetemi könyvtár, a dolgozókat pedig szabadságra küldik, noha Patkó Gyula rektor szerint így is csak 13 millió forintot spórolnak. Elképzelhető, hogy a szünet január első hetében is folytatódik majd, erről a jövő héten dönt az egyetem szenátusa.

A Miskolci Egyetem főépülete. Szabadságra küldik az oktatókat, bezárják az épületeket
Wikipedia

Debreceni Egyetem: egyhavi támogatásnak megfelelő összeget vesztenek

A zárolással a Debreceni Egyetem járt a legrosszabbul: a 904 millió forintos mínusz miatt az intézmény december 22. és január 6. között tart kényszerszünetet, a klinikák és a kollégiumok kivételével egyik épület sem lesz nyitva, a dolgozókat – a betegellátásban alkalmazottak kivételével – szabadságra küldik.

Fábián István rektor szerint a zárolt összeg az egyetem csaknem egyhavi támogatásának felel meg, ezért az „egyedüli megoldást a szigorú takarékossági intézkedések jelentik”.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem: nem lesz szünet

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen semmilyen központi utasítás nincs szünet elrendelésére, csupán az esztergomi székhelyű Vitéz János Karon zárják be az épületeket december 27-én és 28-án, de itt sem a zárolás miatt. „Ezeken a napokon évek óta nem szoktak vizsgákat meghirdetni, senki nem megy be szívesen az ünnepek között. Így nincs értelme az egyetemet kinyitni és befűteni” – válaszolták az eduline kérdésére a kar munkatársai.

Semmelweis Egyetem: 444 milliós mínusz

A Semmelweis Egyetemen 444 millió forintot zároltak, ez az összeg az intézmény utolsó két havi költségvetésének 30 százalékát jelenti. Az egyetem közleménye szerint ezt saját bevételből, ilyen rövid idő alatt nem tudják kigazdálkodni, ezért a vizsgaidőszak lerövidítése mellett a lejárt szállítói állomány növekedésével is számolnak - az intézkedések azonban nem érintik a betegellátást és a kollégiumokat. A szénszünet december 27-től január 4-ig tart majd.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.