Szakok ösztöndíjas helyek nélkül: Hoffmann szerint még változhat a lista

A kormány komoly forrásokat szán a felsőoktatásra, európai uniós forrásokból pedig csak ebben az évben 70, plusz még...

  • MTI
Fazekas István

A kormány komoly forrásokat szán a felsőoktatásra, európai uniós forrásokból pedig csak ebben az évben 70, plusz még 10 milliárd forintos összeg jut majd a felsőoktatásnak - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár hétfő este az Inforádió Aréna című műsorában.

Az államtitkár hangsúlyozta, a felsőoktatás kiemelt területe a társadalomnak, ezért a kormány szűk költségvetési mozgásterében is mindent megtesz, hogy ne csak a működőképességet, hanem a fejlődés lehetőségét is biztosítsa. Elmondta, hogy dolgoznak egy olyan rendeleten, amely hosszútávon rendezi a felsőoktatás finanszírozását.

Az oktatási intézmények január elsejei átvétele kapcsán Hoffmann Rózsa kijelentette, hogy zökkenőmentesen zajlik az átállás. Az államtitkár ennek kapcsán elmondta, hogy napi kapcsolatban van a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, s a jogi átalakítás miatt az irányítás szintjén felmerülő problémák korrigálásában is részt vesz. 

Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy meglepték a december elején kezdődött hallgatói tiltakozások, és annak módszerei "nem érintették jól". Hozzátette:  a kormány határozott szándéka, hogy megegyezzen a hallgatókkal, ehhez azonban a másik félnek is engednie kell. Arra számít, hogy a "kölcsönös bölcsesség itt is győzni fog" és a hallgatók megértik, hogy az egész átalakítás értük történik. 

Arra a kérdésre, kitartanak-e amellett, hogy 16 szakon nem indul államilag támogatott képzés, az államtitkár azt mondta, információi szerint a kormány álláspontja ez ügyben változatlan, de a tárgyalásokon bármi történhet.

A pedagógusképzés viszont mindig államilag finanszírozott lesz - mondta Hoffmann Rózsa, kiemelve, hogy a kormány döntése értelmében a pedagógusképzésben részt vevők külön ösztöndíjat is kaphatnak. Az államtitkár kiemelte: oda is el kell jutni, hogy visszacsábítsák azokat, akik elhagyták a pályát. 

Ennek kapcsán szólt arról, hogy törvénybe iktatták a pedagógusi életpályamodellt, amelyhez béremelés is társul. Hoffmann Rózsa - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szavaira hivatkozva azt mondta, "jó esély van" arra, hogy az életpályamodell szeptemberben elindul.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a nyugdíjkorhatár mindenkire vonatkozik, de az oktatásban fennáll az egyedi menetesítés rendszere. Azt mondta, több mint kétezren vannak azok a pedagógusok, akiket érint a kettős juttatás, s akik egyedi mentességgel dolgozhatnak tovább. Az oktatási államtitkárság viszont azt szeretné, hogy a mostani tanév végéig ne történjen semmilyen változás, mert mint fogalmazott "a gyermekek érdeke, a pedagógiai érdek" ezt követeli. 

A tavaly év végén egyeztetésre bocsátott - szintén vitákat kiváltó - nyelvoktatási koncepcióról Hoffmann Rózsa azt mondta: az egy konkrét határidőket és vállalásokat nem tartalmazó fehér könyv, amely az irányokat jelöli ki, hogy legyen mihez igazodni a jövőben. A nyelvoktatási stratégia célja, hogy radikálisan emeljék a nyelvtudási szintet - hangsúlyozta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.