A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pénteken tart rendkívüli közgyűlést arról, hogy...
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pénteken tart rendkívüli közgyűlést arról, hogy elfogadhatóak-e a kormányzat által javasolt "felpuhított", a hallgatói szerződésre vonatkozó feltételek, ezt követően jövő szerdán ülhet össze újra a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével (FDSZ) kiegészült felsőoktatási kerekasztal, hogy a három munkacsoportban kidolgozott tervezetekről tárgyaljanak - mondta a Napi Gazdaságnak Körösparti Péter, a HÖOK elnökhelyettese.
A hallgatói jogok munkacsoportjában egyelőre több ötlet kering arról, hogy az egyes hallgatói csoportokra hogyan lehetne "ráhúzni" a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által javasolt, csak a tanulmányokkal megegyező időre érvényes hallgatói szerződések érvényességét. A HÖOK azt javasolja, hogy a friss diplomás munkanélkülieknél a kötelezően itthon töltendő időtartamba számítson bele a regisztrált munkanélküli időszak.
Ezen belül a hat hónapig állástalanok esetében egyszeres, az egy évig munkanélküliek esetében másfélszeres szorzó lenne érvényben. Jelenleg a három gyermeket nevelő diákok mentesülnek a röghöz kötéstől, a HÖOK viszont arra törekszik, hogy akár már az egy gyereket nevelők is élvezzenek kedvezményeket. A doktori címre pályázó hallgatóknál a HÖOK azt szeretné, hogy a nappalisoknál számítson bele a szerződésbe a PhD feltételeként megszabott hároméves kutatói munka.
Az intézmény irányítási munkacsoportban elsősorban a rektorok véleménye dominál - mondta Körösparti Péter. Ők a német modellre hivatkozva azt javasolják, hogy az autonómia megőrzése érdekében a kancellárt az egyetemi szenátus válassza ki, vagy a jelenlegi rektori és főigazgatói aláírási jogokat csak egy felügyelő bizottsági hozzájárulással lehessen érvénybe léptetni. A HÖOK elnökhelyettese szerint a kormánnyal folytatott tárgyalások arról tanúskodnak, hogy a kabinet maga sem tudja, milyen ellenőrzési jogokkal rendelkezett eddig, és a jelenlegieket épp ezért sok esetben indokolatlanul kívánja szigorítani.
A finanszírozással foglalkozó munkacsoportban a legnagyobb vitát az váltja ki, hogy a kormány által biztosított 47 milliárd forintos "támogatás" a csőd előtt álló, kis hallgatói létszámmal rendelkező vidéki egyetemeknek kedvez, míg a nagy múltra tekintő intézményeket hátrányosan érinti.
Az uniós önrészek biztosítására ugyanis a felajánlott keretösszegből 10 milliárd forint jutna, ugyanennyi menne az adósságrendezésre, és 27 milliárd forint a bedőlés előtt álló PPP-konstrukcióban épülő beruházásokat mentené meg, amely elsősorban a kis intézményekre jellemző. Ennek a jelenlegi elképzelésnek az átgondolásán munkálkodik jelenleg ez a munkacsoport. Köröshegyi reméli, hogy jövő hét szerdára minden tárgyaló partner számára elfogadható tervezet kerül az asztalra - ismerteti a lap csütörtöki száma.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
