A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pénteken tart rendkívüli közgyűlést arról, hogy elfogadhatóak-e a kormányzat által javasolt "felpuhított", a hallgatói szerződésre vonatkozó feltételek, ezt követően jövő szerdán ülhet össze újra a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével (FDSZ) kiegészült felsőoktatási kerekasztal, hogy a három munkacsoportban kidolgozott tervezetekről tárgyaljanak - mondta a Napi Gazdaságnak Körösparti Péter, a HÖOK elnökhelyettese.
A hallgatói jogok munkacsoportjában egyelőre több ötlet kering arról, hogy az egyes hallgatói csoportokra hogyan lehetne "ráhúzni" a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által javasolt, csak a tanulmányokkal megegyező időre érvényes hallgatói szerződések érvényességét. A HÖOK azt javasolja, hogy a friss diplomás munkanélkülieknél a kötelezően itthon töltendő időtartamba számítson bele a regisztrált munkanélküli időszak.
Ezen belül a hat hónapig állástalanok esetében egyszeres, az egy évig munkanélküliek esetében másfélszeres szorzó lenne érvényben. Jelenleg a három gyermeket nevelő diákok mentesülnek a röghöz kötéstől, a HÖOK viszont arra törekszik, hogy akár már az egy gyereket nevelők is élvezzenek kedvezményeket. A doktori címre pályázó hallgatóknál a HÖOK azt szeretné, hogy a nappalisoknál számítson bele a szerződésbe a PhD feltételeként megszabott hároméves kutatói munka.
Az intézmény irányítási munkacsoportban elsősorban a rektorok véleménye dominál - mondta Körösparti Péter. Ők a német modellre hivatkozva azt javasolják, hogy az autonómia megőrzése érdekében a kancellárt az egyetemi szenátus válassza ki, vagy a jelenlegi rektori és főigazgatói aláírási jogokat csak egy felügyelő bizottsági hozzájárulással lehessen érvénybe léptetni. A HÖOK elnökhelyettese szerint a kormánnyal folytatott tárgyalások arról tanúskodnak, hogy a kabinet maga sem tudja, milyen ellenőrzési jogokkal rendelkezett eddig, és a jelenlegieket épp ezért sok esetben indokolatlanul kívánja szigorítani.
A finanszírozással foglalkozó munkacsoportban a legnagyobb vitát az váltja ki, hogy a kormány által biztosított 47 milliárd forintos "támogatás" a csőd előtt álló, kis hallgatói létszámmal rendelkező vidéki egyetemeknek kedvez, míg a nagy múltra tekintő intézményeket hátrányosan érinti.
Az uniós önrészek biztosítására ugyanis a felajánlott keretösszegből 10 milliárd forint jutna, ugyanennyi menne az adósságrendezésre, és 27 milliárd forint a bedőlés előtt álló PPP-konstrukcióban épülő beruházásokat mentené meg, amely elsősorban a kis intézményekre jellemző. Ennek a jelenlegi elképzelésnek az átgondolásán munkálkodik jelenleg ez a munkacsoport. Köröshegyi reméli, hogy jövő hét szerdára minden tárgyaló partner számára elfogadható tervezet kerül az asztalra - ismerteti a lap csütörtöki száma.
