Átlátszó Oktatás: plagizált, mégis maradhat a Debreceni Egyetem doktora

Isaszegi János tábornok doktorijában tucatszámra találhatók rosszul vagy hiányosan hivatkozott részek, az egyetem viszont úgy tűnik, hogy szemet hunyt több ilyen felett - írja az Átlátszó Oktatás.

  • Eduline
honvedkorhaz.hu

Április során írt először az Átlátszó Oktatás dr. Isaszegi János doktorijának problémájáról. A neves, mondhatni népszerű nyugalmazott tábornok ugyanis három, a tudományterületen jól ismert forráskönyvből (Kiss Zoltán László, Boldizsár Gábor, Jónás János könyvei) is szó szerint emelt át több oldalnyi anyagot megfelelő hivatkozás nélkül, ami így azt a látszatot keltette, hogy saját következtetéseit írta le.

A dolgozat többi eleme sem tiszta. pontos egyezéseket lehet találni más oktatók egyetemi jegyzeteivel, a Mindentudás Egyetemének előadásanyagával, valamint több online cikkel is. Utóbbi esetben az Index és az Origo is meglepődhetett, mikor hivatkozás nélkül ők is olvashatták a dolgozatban az általuk megjelentetett cikkeket.

A Debreceni Egyetem vizsgálatot indított, melyről úgy tájékoztatták az ÁO-t, hogy ők is találtak átvett részeket, azonban ez a dolgozatnak mindössze 6,54 százalékát tette ki. Az egyetemi doktori tanács végül 4-5 arányban ellenezte a Isaszegi doktori fokozatának visszavonását.

Bár a portál többször kérte, nem adták ki számukra a döntésről szóló részletes jegyzőkönyvet, így a meglehetősen szoros eredmény kapcsán nem derül ki, hogy végül milyen érvek szóltak Isaszegi mellett.

Az ÁO újabb ellenőrzést végzett, az általuk használt plágiumkeresők 16,36 százalékos egyezést mutattak csak a három főbb forrással, tehát még ehhez jönnének hozzá az online források és más jegyzetek. A plágiumellenőrzés az alábbi szó szerinti egyezést (sárga) és kétes eredetű részeket (kék) az ÁO vizsgálata alapján:

Átlátszó Oktatás

A Debreceni Egyetem röviden annyit közölt a portállal, hogy az általuk felfedezett egyezések nem indokolják a doktori fokozat visszavonását.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.