Isaszegi János tábornok doktorijában tucatszámra találhatók rosszul vagy hiányosan hivatkozott részek, az egyetem viszont úgy tűnik, hogy szemet hunyt több ilyen felett - írja az Átlátszó Oktatás.
Április során írt először az Átlátszó Oktatás dr. Isaszegi János doktorijának problémájáról. A neves, mondhatni népszerű nyugalmazott tábornok ugyanis három, a tudományterületen jól ismert forráskönyvből (Kiss Zoltán László, Boldizsár Gábor, Jónás János könyvei) is szó szerint emelt át több oldalnyi anyagot megfelelő hivatkozás nélkül, ami így azt a látszatot keltette, hogy saját következtetéseit írta le.
A dolgozat többi eleme sem tiszta. pontos egyezéseket lehet találni más oktatók egyetemi jegyzeteivel, a Mindentudás Egyetemének előadásanyagával, valamint több online cikkel is. Utóbbi esetben az Index és az Origo is meglepődhetett, mikor hivatkozás nélkül ők is olvashatták a dolgozatban az általuk megjelentetett cikkeket.
A Debreceni Egyetem vizsgálatot indított, melyről úgy tájékoztatták az ÁO-t, hogy ők is találtak átvett részeket, azonban ez a dolgozatnak mindössze 6,54 százalékát tette ki. Az egyetemi doktori tanács végül 4-5 arányban ellenezte a Isaszegi doktori fokozatának visszavonását.
Bár a portál többször kérte, nem adták ki számukra a döntésről szóló részletes jegyzőkönyvet, így a meglehetősen szoros eredmény kapcsán nem derül ki, hogy végül milyen érvek szóltak Isaszegi mellett.
Az ÁO újabb ellenőrzést végzett, az általuk használt plágiumkeresők 16,36 százalékos egyezést mutattak csak a három főbb forrással, tehát még ehhez jönnének hozzá az online források és más jegyzetek. A plágiumellenőrzés az alábbi szó szerinti egyezést (sárga) és kétes eredetű részeket (kék) az ÁO vizsgálata alapján:
A Debreceni Egyetem röviden annyit közölt a portállal, hogy az általuk felfedezett egyezések nem indokolják a doktori fokozat visszavonását.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
