Akár már szeptembertől, de legkésőbb jövő év januárjától megkezdhetik működésüket a felsőoktatási intézmények új típusú tanácsadó testületei, a konzisztóriumok, amelyek több területen - így a rektor személyét és az intézmény költségvetését illetően is - egyetértési joggal bírnak majd - mondta el Palkovics László felsőoktatási államtitkár az MTI kérdésére.
Az államtitkár közlése szerint az intézmények méretétől függően öt-hét tagú testületek a felsőoktatási törvény közeljövőben várható módosításával jöhetnek létre a rektori konferencia javaslatának figyelembe vételével.
Palkovics László a konzisztóriumot olyan társadalmi testületként jellemezte, amelyben a delegáltak nem az egyetem vagy a fenntartó alkalmazottai. A konzisztóriumot a rektor és a kancellár mellett a fenntartó - az oktatásért felelős miniszter - által felkért, az egyetemmel jogi viszonyban nem, de szakmai viszonyban álló tagok, szakemberek alkotják majd. A konzisztórium egy olyan új típusú tanácsadó testület lesz, amely nem vállal felelősséget az egyes döntésekért, nem lesz vétójoga, de egyetértési joggal bír majd több területen - jelezte az államtitkár, aki hozzátette: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy adott ügy akkor kerülhet az egyetem szenátusa elé, ha azzal a konzisztórium egyetértett.
Egyetértési jogot a konzisztórium gyakorolhat a rektor személyét illetően, és ha öt jelöltből hármat támogat, akkor ez a három kerül döntésre a szenátus elé. Szintén egyetértési joga lesz az egyetem intézményfejlesztési tervénél, stratégiájánál, a költségvetésnél, a beszámoló elfogadásánál, az egyetemi cégek alapításánál.
A tagok számára külön javadalmazást nem terveztek, a felsőoktatási intézményektől kaphatnak költségtérítést. A konzisztóriumok létrejöttével az eddigi gazdasági tanácsok funkciójukat vesztik - jelezte.
Palkovics László felidézte, hogy a konzisztóriumok nem előzmény nélküliek a magyar felsőoktatás történetében. A 17. század második felétől kezdődően már megjelent az a megosztás, miszerint az akadémiai oktatási-kutatási tevékenység mellett volt egy fenntartói testület, a konzisztórium. Tagjait a király nevezte ki, és neki is tartoztak beszámolási kötelezettséggel - jegyezte meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
