Hol szerzett diplomát Orbán, Gyurcsány, Bajnai és Vona?

Hol tanultak a nagy pártok listavezető politikusai? Ki szerzett jogi, tanári vagy kommunikációs diplomát? Cikksorozatunk első része.

  • Eduline

Fidesz-KDNP: jogász, teológus, szociológus

Orbán Viktor az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanult jogot, 1987-ben diplomázott. Két évvel később a Soros Alapítvány ösztöndíjával kezdett el tanulni: az oxfordi Pembroke College hallgatója lett, az angol liberális filozófia történetéről tanult, de az 1990-es parlamenti választások miatt félbehagyta kinti tanulmányait.

MTI / Koszticsák Szilárd

Semjén Zsolt (KDNP) jelenlegi miniszterelnök-helyettes teológus és szociológus. Teológiát a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián tanult, 1991-ben szerzett doktori minősítést, amelyet 1997-ben PhD-vé minősítettek át. A szociológia szakot 1992-ben az ELTE-n végezte el.

MTI / Kovács Tamás

Kövér László is az ELTE Állam- és Jogtudományi Egyetemen tanult, Orbán Viktornál egy évvel hamarabb, 1986-ban szerzett jogi diplomát. 1983-tól a szakkollégiumi mozgalom tagja volt. A Fidesz-KDNP listáján negyedik helyen áll Mátrai Márta is jogász végzettségű, 1978-ban szerzett diplomát a Janus Pannonius Tudományegyetemen, a mai Pécsi Tudományegyetemen.

MSZP, Együtt 2014, PM, DK, MLP: jogász, közgazdász, kommunikációs szakember

Az MSZP, az Együtt 2014, a Párbeszéd Magyarországért, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Liberális Párt közös listát állított. A lista első helyén Mesterházy Attila (MSZP) áll: a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemet (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) 1992-ben kezdte, közgazdaságtant, nemzetközi kapcsolatokat tanult. 1997-től a Közgáz nemzetközi kapcsolatok PhD-programjának ösztöndíjasa volt, az EU regionális és támogatási politikáját tanulmányozta, a doktori szigorlatot 1999-ben tette le.

Stiller Ákos

Bajnai Gordon (Együtt 2014) 1991-ben végezte el a nemzetközi kapcsolatok szakot, szintén a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1987-ben ő szervezte meg az egyetemen a menzabojkottot, és az egyetem előkészítőjének történelem szekcióját is vezette.

Stiller Ákos

A lista harmadik helyén Gyurcsány Ferenc áll, aki a Janus Pannonius Egyetemen (a mai Pécsi Tudományegyetemen) szerzett két diplomát: 1984-ben a tanárképző technika-biológia szakán főiskolai oklevelet, 1990-ben közgazdasági szakon egyetemi diplomát - utóbbit levelező tagozaton végezte el.

Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán folytatta tanulmányait; 1987-ben szerzett diplomát. A Bibó István Szakkollégium tagja volt volt, csakúgy, mint Orbán Viktor, Deutsch Tamás és Kövér László. 1989 és 1994 között a filozófiai tanszéken tanársegéd volt.

A Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Szabó Tímea 2001-ben végezte el a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakát, és még abban az évben a Harvard jogi karán kezdett tanulmányokba kutatóként.

Jobbik: bölcsész, mérnök, politológus

Vona Gábor, a párt elnöke az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett történelem szakon, és pszichológiát is tanult, míg Balczó Zoltán alelnök 1971-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, 1975-től az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán főiskolai docens.

Stiller Ákos

A Jobbik listájának harmadik helyén Volner János áll, aki munka mellett szerzett érettségit 1988-ban, később a rendőrség állományában dolgozott, önéletrajza szerint közgazdasági egyetemi tanulmányait Oroszországban folytatta.

A lista negyedik helyén Dúró Dóra áll: az ELTE-n politológus végzettséget szerzett, diplomamunkáját is a Jobbikról írta. 2010-től a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájában folytatta tanulmányait.

LMP: jogász, közgazdász, tanár

Schiffer András pártelnök 1995-ben szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, de két évig politológiát, még két évig humánökológiát is hallgatott. 1999-ben tette le a jogi szakvizsgát.

Stiller Ákos

Szél Bernadett Mesterházyhoz és Bajnaihoz hasonlóan a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán tanult, 2000-ben kapta meg diplomáját, 2011-ben ugyanitt szerzett doktori címet. A lista harmadik helyén álló Ikotity István három diplomát szerzett, doktori iskolát is végzett, dolgozott középiskolai tanárként, köztisztviselőként és vállalkozóként is. Milyen végzettsége van a kis pártok listavezetőinek? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Melyik parlamenti képviselőnek van nyelvvizsgája, és kiknek nincs? Politikusok nyelvvizsga nélkül.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.