Hol szerzett diplomát Orbán, Gyurcsány, Bajnai és Vona?

Hol tanultak a nagy pártok listavezető politikusai? Ki szerzett jogi, tanári vagy kommunikációs diplomát? Cikksorozatunk első része.

  • Eduline

Fidesz-KDNP: jogász, teológus, szociológus

Orbán Viktor az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanult jogot, 1987-ben diplomázott. Két évvel később a Soros Alapítvány ösztöndíjával kezdett el tanulni: az oxfordi Pembroke College hallgatója lett, az angol liberális filozófia történetéről tanult, de az 1990-es parlamenti választások miatt félbehagyta kinti tanulmányait.

MTI / Koszticsák Szilárd

Semjén Zsolt (KDNP) jelenlegi miniszterelnök-helyettes teológus és szociológus. Teológiát a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián tanult, 1991-ben szerzett doktori minősítést, amelyet 1997-ben PhD-vé minősítettek át. A szociológia szakot 1992-ben az ELTE-n végezte el.

MTI / Kovács Tamás

Kövér László is az ELTE Állam- és Jogtudományi Egyetemen tanult, Orbán Viktornál egy évvel hamarabb, 1986-ban szerzett jogi diplomát. 1983-tól a szakkollégiumi mozgalom tagja volt. A Fidesz-KDNP listáján negyedik helyen áll Mátrai Márta is jogász végzettségű, 1978-ban szerzett diplomát a Janus Pannonius Tudományegyetemen, a mai Pécsi Tudományegyetemen.

MSZP, Együtt 2014, PM, DK, MLP: jogász, közgazdász, kommunikációs szakember

Az MSZP, az Együtt 2014, a Párbeszéd Magyarországért, a Demokratikus Koalíció és a Magyar Liberális Párt közös listát állított. A lista első helyén Mesterházy Attila (MSZP) áll: a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemet (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) 1992-ben kezdte, közgazdaságtant, nemzetközi kapcsolatokat tanult. 1997-től a Közgáz nemzetközi kapcsolatok PhD-programjának ösztöndíjasa volt, az EU regionális és támogatási politikáját tanulmányozta, a doktori szigorlatot 1999-ben tette le.

Stiller Ákos

Bajnai Gordon (Együtt 2014) 1991-ben végezte el a nemzetközi kapcsolatok szakot, szintén a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1987-ben ő szervezte meg az egyetemen a menzabojkottot, és az egyetem előkészítőjének történelem szekcióját is vezette.

Stiller Ákos

A lista harmadik helyén Gyurcsány Ferenc áll, aki a Janus Pannonius Egyetemen (a mai Pécsi Tudományegyetemen) szerzett két diplomát: 1984-ben a tanárképző technika-biológia szakán főiskolai oklevelet, 1990-ben közgazdasági szakon egyetemi diplomát - utóbbit levelező tagozaton végezte el.

Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán folytatta tanulmányait; 1987-ben szerzett diplomát. A Bibó István Szakkollégium tagja volt volt, csakúgy, mint Orbán Viktor, Deutsch Tamás és Kövér László. 1989 és 1994 között a filozófiai tanszéken tanársegéd volt.

A Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Szabó Tímea 2001-ben végezte el a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakát, és még abban az évben a Harvard jogi karán kezdett tanulmányokba kutatóként.

Jobbik: bölcsész, mérnök, politológus

Vona Gábor, a párt elnöke az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett történelem szakon, és pszichológiát is tanult, míg Balczó Zoltán alelnök 1971-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, 1975-től az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán főiskolai docens.

Stiller Ákos

A Jobbik listájának harmadik helyén Volner János áll, aki munka mellett szerzett érettségit 1988-ban, később a rendőrség állományában dolgozott, önéletrajza szerint közgazdasági egyetemi tanulmányait Oroszországban folytatta.

A lista negyedik helyén Dúró Dóra áll: az ELTE-n politológus végzettséget szerzett, diplomamunkáját is a Jobbikról írta. 2010-től a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájában folytatta tanulmányait.

LMP: jogász, közgazdász, tanár

Schiffer András pártelnök 1995-ben szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, de két évig politológiát, még két évig humánökológiát is hallgatott. 1999-ben tette le a jogi szakvizsgát.

Stiller Ákos

Szél Bernadett Mesterházyhoz és Bajnaihoz hasonlóan a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán tanult, 2000-ben kapta meg diplomáját, 2011-ben ugyanitt szerzett doktori címet. A lista harmadik helyén álló Ikotity István három diplomát szerzett, doktori iskolát is végzett, dolgozott középiskolai tanárként, köztisztviselőként és vállalkozóként is. Milyen végzettsége van a kis pártok listavezetőinek? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Melyik parlamenti képviselőnek van nyelvvizsgája, és kiknek nincs? Politikusok nyelvvizsga nélkül.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.