A kormány nem az „el lehet innen menni”, hanem a „vissza lehet ide térni” pártján áll – jelentette ki Orbán Viktor a...
A kormány nem az „el lehet innen menni”, hanem a „vissza lehet ide térni” pártján áll – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Rektori Konferencia (MRK) legfőbb döntéshozó szerve, a plénum ülésén a Debreceni Egyetemen.
A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, a kormány nem tekint ellenségként azokra, akik ideiglenesen elhagyják az országot, az azonban nem fogadható el, hogy a magyar felsőoktatás egyes szakokon más országoknak képezzen szakembereket. A kabinet célja, hogy itthon is megtalálják a számításukat azok, akik korábban más országokban kezdték el építeni a jövőjüket – emelte ki a kormányfő.
A miniszterelnök szerint önműködő és önfenntartó pénzügyi rendszerre van szükség a felsőoktatásban. Az egyetemi, főiskolai végzettségűeknek a saját befizetéseikből kell működésben tartaniuk a felsőoktatást, közpénzt pedig csak oda kell adni, ahol nem látszik más megoldás – hangsúlyozta. Hozzátette: egy rendkívül kedvezményes diákhitellel el lehet érni, hogy mindenki vállalni tudja saját tanulmányának költségeit.
A kormányfő egyúttal szükségszerűnek nevezte a felsőoktatás átalakítását, mivel az ágazatot az utóbbi időszakban a minőségi helyett a tömegképzés jellemzi.
Az ülésen részt vett Helena Nazaré, az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) elnöke is, aki kijelentette, hogy a felsőoktatási intézmények autonómiája összefügg munkájuk minőségével. Kifejtette, hogy az egyetemi autonómia – mint az EUA elnöke kifejtette – szervezeti, pénzügyi, személyzeti és tanulmányi autonómiát jelent. Helena Nazaré az EUA legfontosabb feladatának nevezte, hogy az egyetemek érdekében befolyásolja az Európai Bizottság szakpolitikáját.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter Eötvös József egykori oktatási minisztert idézte, amikor azt mondta: „erős tanítói rendre van szükség.” E célt szolgálja a felsőoktatás reformja is – tette hozzá a tárcavezető.
Balog Zoltán szerint az elmúlt két évben megkezdődött felsőoktatási változásokat a nemzeti, az egyéni és az intézményi érdek összehangolása vezérelte. Az emberi erőforrások minisztere bejelentette: olyan program készül, amelynek eredményeként az elkövetkező tíz évben megháromszorozzák, vagyis hatvanezer fölé emelik a hazánkban tanuló külföldi egyetemisták számát.
Mezey Barna, a A Magyar Rektori Konferencia elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora szerint bár vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, nem létezik olyan felsőoktatás – különösen Európában nem –, amelyből kivonul az állam. Hangsúlyozta, a felsőoktatás a jövő értelmiségének megteremtője, és nemcsak kitűnő szakemberképzőnek, hanem tudósképzőnek is kell lennie.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
