A kormány nem az „el lehet innen menni”, hanem a „vissza lehet ide térni” pártján áll – jelentette ki Orbán Viktor a...
A kormány nem az „el lehet innen menni”, hanem a „vissza lehet ide térni” pártján áll – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Rektori Konferencia (MRK) legfőbb döntéshozó szerve, a plénum ülésén a Debreceni Egyetemen.
A miniszterelnök beszédében hangsúlyozta, a kormány nem tekint ellenségként azokra, akik ideiglenesen elhagyják az országot, az azonban nem fogadható el, hogy a magyar felsőoktatás egyes szakokon más országoknak képezzen szakembereket. A kabinet célja, hogy itthon is megtalálják a számításukat azok, akik korábban más országokban kezdték el építeni a jövőjüket – emelte ki a kormányfő.
A miniszterelnök szerint önműködő és önfenntartó pénzügyi rendszerre van szükség a felsőoktatásban. Az egyetemi, főiskolai végzettségűeknek a saját befizetéseikből kell működésben tartaniuk a felsőoktatást, közpénzt pedig csak oda kell adni, ahol nem látszik más megoldás – hangsúlyozta. Hozzátette: egy rendkívül kedvezményes diákhitellel el lehet érni, hogy mindenki vállalni tudja saját tanulmányának költségeit.
A kormányfő egyúttal szükségszerűnek nevezte a felsőoktatás átalakítását, mivel az ágazatot az utóbbi időszakban a minőségi helyett a tömegképzés jellemzi.
Az ülésen részt vett Helena Nazaré, az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) elnöke is, aki kijelentette, hogy a felsőoktatási intézmények autonómiája összefügg munkájuk minőségével. Kifejtette, hogy az egyetemi autonómia – mint az EUA elnöke kifejtette – szervezeti, pénzügyi, személyzeti és tanulmányi autonómiát jelent. Helena Nazaré az EUA legfontosabb feladatának nevezte, hogy az egyetemek érdekében befolyásolja az Európai Bizottság szakpolitikáját.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter Eötvös József egykori oktatási minisztert idézte, amikor azt mondta: „erős tanítói rendre van szükség.” E célt szolgálja a felsőoktatás reformja is – tette hozzá a tárcavezető.
Balog Zoltán szerint az elmúlt két évben megkezdődött felsőoktatási változásokat a nemzeti, az egyéni és az intézményi érdek összehangolása vezérelte. Az emberi erőforrások minisztere bejelentette: olyan program készül, amelynek eredményeként az elkövetkező tíz évben megháromszorozzák, vagyis hatvanezer fölé emelik a hazánkban tanuló külföldi egyetemisták számát.
Mezey Barna, a A Magyar Rektori Konferencia elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora szerint bár vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, nem létezik olyan felsőoktatás – különösen Európában nem –, amelyből kivonul az állam. Hangsúlyozta, a felsőoktatás a jövő értelmiségének megteremtője, és nemcsak kitűnő szakemberképzőnek, hanem tudósképzőnek is kell lennie.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
