Önálló lesz a testnevelési egyetem

A humántárca az új ciklusban bevezetné a kancellária-rendszert és kivenné a Semmelweis Egyetemből a testnevelési egyetemet, mert önállósítani akarja - írja a Népszabadság a birtokába került tervezetre hivatkozva.

  • MTI
Stiller Ákos

A lap pénteki cikke szerint az egykori testnevelési főiskola bázisán létrehozandó új univerzitás megalakítására 26 milliárd forintot költenének. A Népszabadság úgy értesült, hogy az új intézmény létrehozását a kormányfő sürgeti, szervezése már a nyáron megkezdődhet, és szeptember elsején akár már az első tanévnyitót is megtarthatják.

A Magyar Testnevelési Egyetem azonban csak akkor működtethető egyetemként a tervezett szerkezeti struktúrában, ha az egyetemek számára előírt feltételek alól speciális mentesítést kap, amire volt már példa, hasonló eljárással kaphatott egyetemi rangot annak idején az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem is - olvasható a cikkben.

Ismertetik továbbá: a tervezet szerint erős állami kontroll alá vonnák az egyetemeket a kancellári rendszer és a fenntartói testület bevezetésével. A most még csak formálódó koncepció szerint ugyan továbbra is a rektor lenne az egyetemek oktatásért, kutatásért felelős első számú vezetője, de a pénzügyek, a gazdálkodás terhét levennék a válláról, ez a kancellárok felelőssége lesz. A változással a vállalati rendszerekhez hasonló vezetési szerkezet jönne létre a felsőoktatásban. A rektorválasztás joga visszakerülne a szenátusokhoz.

Az évente olykor akár több tízmilliárdos összeggel gazdálkodó felsőoktatási intézmények a kancellárok mellé még egyfajta felügyelőbizottságként fenntartói testületeket is kapnának. Ezek szerepe az utólagos ellenőrzés, a gazdálkodási folyamatok követése, például az éves költségvetés, intézményfejlesztési terv véleményezése, azaz az egyetem működtetésében az állami kontroll gyakorlása, s tagjai az érintett tárcák kormánytisztviselői lennének.

Az Emmi sajtóosztályán a Népszabadságnak elmondták: valóban zajlik már a közigazgatási egyeztetés a kancellária bevezetésével kapcsolatos jogszabályjavaslatról. Hozzátették, vannak még nyitott kérdések, a részletekről később, a megfelelő pillanatban kívánják tájékoztatni a sajtót.

Weltner János, a Semmelweis Egyetem közalkalmazotti tanácsának elnöke aggályosnak tartja a kancellária-rendszerről szóló javaslatot, mert az általa korábban ismert tervezet szerint nincs hozzárendelve az érdekegyeztetés.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.