Nyolcmilliárdot költöttek Kanadában a külföldi egyetemisták

Külföldi egyetemisták közel nyolcmilliárd kanadai dollárral bevételt hoztak az országnak 2010-ben - derült ki egy...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János
Külföldi egyetemisták közel nyolcmilliárd kanadai dollárral bevételt hoztak az országnak 2010-ben - derült ki egy pénteken nyilvánosságra hozott tanulmányból.

A Kanadában legalább fél évet eltöltő 218 ezer egyetemista több mint 6,9 milliárd kanadai dollárt költött el tandíjra, szállásra és egyéb személyes szükségletekre. A diákok 37 százaléka két ázsiai országból érkezett: 56 900 Kínából, 24 600 pedig Dél-Koreából. A nyelvtanulás céljából rövidebb időt eltöltő fiatalok további mintegy 788 millió dollárral gazdagították Kanadát.

Az Ed Fast oktatási miniszter részére készített tanulmány szerzői kiemelték, hogy a külföldi hallgatók legalább kétszer - bizonyos esetekben pedig több mint hatszor - nagyobb összegű tandíjat fizetnek, mint kanadai társaik. Az oktatás piacán tapasztalható nemzetközi versenyre való tekintettel jó lenne felülvizsgálni ezt a rendszert - vélik a szakértők, utalva arra, hogy például Ausztrália és Új-Zéland több kategóriában megszüntette a külföldiekre vonatkozó emelt tandíjat.

A kanadai helikopterek repülőgépek és űreszközök exportja 6,9 milliárd kanadai dollárt hozott a konyhára, azaz a külföldi diákok nagyobb összeggel járultak hozzá a kanadai gazdasághoz.

A jelentést abból az alkalomból tették közzé, hogy Ed Fast ellátogatott a vancouveri Brit Columbia Egyetemre, ahol a külföldi hallgatók oktatásának gazdasági jelentőségéről tartott előadást. A külföldi hallgatók kétharmada két tartományban - Ontario és Brit Columbia - tanul, a rangsorban Québec a harmadik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.