Nincs közeledés a BME-n, kifelé áll a GTK szekere

Nem született az egyetem és a gazdasági kar között mindenki számára elfogadható megoldás.

  • Eduline
Asszonyi Eszter

Egyeztetésre készül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem a BME Gazdasági és Társadalomtudományi Kar esetleges átköltözéséről, melyet Maruzsa Zoltán vezet miniszteri biztosként. A találkozón nem várható végleges döntés, de nagy jelentősége lesz azt követően, hogy nem jutott megállapodásra a kar és az egyetemi vezetés.

A januárban folytatódó tárgyalások során a GTK engedményeket tett a BME felé gazdasági kérdésekben, miszerint továbbra is magas összeget fizetnének a egyetemi költségvetésbe, ezzel kedvezve a kisebb karoknak, ám az egyetem képviselői nem tudtak megfelelő engedményeket tenni a megegyezéshez, többek között nem helyezik vissza a leváltott, majd elbocsájtott Andor György GTK-dékánt - írja a hétfői Magyar Idők.

A kar úgy véli, hogy továbbra sem biztosított a kari autonómia, nem garantálta az egyetem, hogy ne szólhassanak be a személyi kérdésekbe, karon kívüli döntéssel senkit se nevezhessenek vagy rúgjanak ki a GTK élén. A kari tanács ezért leszavazta a közös bizottság javaslatát.

Mégis az ELTE-hez kerülhet a BME gazdasági kara? Szavazott a kari tanács

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (GTK) tanácsa szerdai ülésén nem fogadta el a szenátus előző nap meghozott döntését, amely kimondta, hogy az intézmény integritásának megőrzésére törekednek, és ehhez kérik a fenntartó támogatását - értesült egyetemi körökből az MTI.

Ebben a helyzetben a távozás forgatókönyve tűnik esélyesebb, amit bonyolít, hogy a BME és a GTK egyes egységei is ragaszkodnak bizonyos képzésekhez. A lap által valószínűsített forgatókönyv szerint a gazdasági és társadalomtudományi területek kerülhetnek az ELTE-re, minden más képzés párhuzamosan folyna a két egyetemen. A kari hallgatói önkormányzat is arra törekszik, hogy a közösség egysége megmaradjon

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.