Nem született az egyetem és a gazdasági kar között mindenki számára elfogadható megoldás.
Egyeztetésre készül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem a BME Gazdasági és Társadalomtudományi Kar esetleges átköltözéséről, melyet Maruzsa Zoltán vezet miniszteri biztosként. A találkozón nem várható végleges döntés, de nagy jelentősége lesz azt követően, hogy nem jutott megállapodásra a kar és az egyetemi vezetés.
A januárban folytatódó tárgyalások során a GTK engedményeket tett a BME felé gazdasági kérdésekben, miszerint továbbra is magas összeget fizetnének a egyetemi költségvetésbe, ezzel kedvezve a kisebb karoknak, ám az egyetem képviselői nem tudtak megfelelő engedményeket tenni a megegyezéshez, többek között nem helyezik vissza a leváltott, majd elbocsájtott Andor György GTK-dékánt - írja a hétfői Magyar Idők.
A kar úgy véli, hogy továbbra sem biztosított a kari autonómia, nem garantálta az egyetem, hogy ne szólhassanak be a személyi kérdésekbe, karon kívüli döntéssel senkit se nevezhessenek vagy rúgjanak ki a GTK élén. A kari tanács ezért leszavazta a közös bizottság javaslatát.
Mégis az ELTE-hez kerülhet a BME gazdasági kara? Szavazott a kari tanács
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (GTK) tanácsa szerdai ülésén nem fogadta el a szenátus előző nap meghozott döntését, amely kimondta, hogy az intézmény integritásának megőrzésére törekednek, és ehhez kérik a fenntartó támogatását - értesült egyetemi körökből az MTI.
Ebben a helyzetben a távozás forgatókönyve tűnik esélyesebb, amit bonyolít, hogy a BME és a GTK egyes egységei is ragaszkodnak bizonyos képzésekhez. A lap által valószínűsített forgatókönyv szerint a gazdasági és társadalomtudományi területek kerülhetnek az ELTE-re, minden más képzés párhuzamosan folyna a két egyetemen. A kari hallgatói önkormányzat is arra törekszik, hogy a közösség egysége megmaradjon
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
