Mire vágynak az egyetemisták a diplomaszerzés után?

A jövő elitjének nem csak a fizetés, de a leendő munkaadó értékei és jövőképe is fontos.

  • Eduline
stiller

A KPMG Student Career Preferences Survey nevű felmérésében 4165, a világ valamely vezető egyetemén üzleti, tudományos, technológiai, mérnöki vagy matematikai tanulmányokat folytató diák vett részt.

Közel 90 százalékuk számára a jövőbeli munkáltatójuk kiválasztásakor fontos szempont, hogy a vállalat működésével miként alakítja a világot. A versenyképes fizetés és juttatás a diákok szintén kiemelt elvárása a potenciális munkaadóval szemben, bár 79 százalékuk számára fontosabb, hogy igencsak célorientált cégnél dolgozzon, mint az, hogy a lehető legmagasabb fizetést elérje.

Közel 50 százalékuk szerint a személyes fejlődés és a szakmai képesítések megszerzése a legfontosabb motivációs tényezők között szerepel.

A megkérdezett diákok globális távlatokban gondolkoznak, 84 százalékuk kész rendszeresen másik országba költözni a megfelelő állás megszerzése érdekében. 65 százalékuk számít arra, hogy 2-4 országban fog dolgozni karrierje során, 27 százalék pedig akár négynél is több országban.

A nemzetközi felmérésben 308 magyar diák vett részt. Ők hasonló elvárásokkal indulnak a munkaerőpiacon, mint más országbeli társaik azzal a különbséggel, hogy számukra – az általuk legtöbbet említett motiváló tényezők a fejlődés és tanulás, valamint a nemzetközi tapasztalatok megszerzése, - a versenyképes fizetés illetve a rugalmas munkavégzés is kiemelt szerepet játszik - áll a kutatásban.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu