Szinte minden változik az új tanévben: a gólyáknak alá kell írniuk a hallgatói szerződést, szeptembertől nehezebb lesz megszerezni a kettest az érettségin, a kilencedikesek pedig minden nap tornáznak majd. Elstartol az új diákhitel, 2013-ban pedig újra változnak a pontszámítás szabályai a felvételin. Összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat.
Jön a hallgatói szerződés
Ha 2012-ben felvételiztetek államilag finanszírozott – új nevén: állami ösztöndíjas – képzésre, alá kell írnotok a hallgatói ösztöndíjszerződést, amellyel azt vállaljátok, hogy a diploma megszerzését követő húsz évben legalább a képzési idő kétszeresét magyarországi munkaadónál „dolgozzátok le”. Ha ezt a szabályt nem tartjátok be, és hosszabb külföldi munkát terveztek, a tanulmányaitok teljes költségét ki kell fizetnetek az államnak. Tizenhét kérdés és válasz a diákhitelről - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Itt az új diákhitel
Szeptember közepéig igényelhetitek az új típusú diákhitelt – de csak akkor, ha részösztöndíjas vagy önköltséges formában tanultok. A diákhitel 2-nek nincs felső összeghatára – igaz, maximum annyi pénzt kérhettek szemeszterenként, amennyibe az önköltséges képzésetek kerül. Ez – például fogorvosi karon – akár 1 millió 50 ezer forint is lehet félévente. Az új diákhitelről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
Nyelvvizsga-amnesztia
2013 és 2016 között nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül is megkaphatjátok a diplomát, ha az egyetemetek vagy főiskolátok szenátusa rábólintott a tavaly decemberben elfogadott „nyelvvizsga-amnesztiára”. A szabályok nem egyszerűek: az engedmény csak azokra vonatkozik, akik 2013 előtt vagy 2013-ban államvizsgáznak, és az abszolválást követő három évben nem tudják bemutatni a nyelvvizsgájukat. Az oklevelet akkor vehetitek át, ha az intézmények által szervezett nyelvi vizsgán átmentek. Hol bólintottak rá a nyelvvizsga-amnesztiára? A legfrissebb infókat itt találjátok.
A túlfutók fizetnek
Szeptembertől ügyesebben kell sakkozni az államilag finanszírozott félévekkel. Eddig csak arra kellett odafigyelni, hogy az alap- és a mesterképzés „beleférjen” tizenkét szemeszterbe, de ha 2012 őszén vagy később kezditek el – állami ösztöndíjasként – az alap- vagy mesterszakot, azzal is számolnotok kell, hogy ha nem szerzitek meg időben a diplomát, súlyos százezreket kell fizetnetek.
Némi túlfutási időt persze így is hagytak, a szakokat a képzési idő másfélszerese – egy kétéves mesterszakot például három év – alatt kell elvégezni. Ha ez mégsem jön össze, a képzés összköltségének felét vissza kell fizetnetek az államnak.
Szigor lesz az érettségin
Szeptembertől az eddigi 20 helyett 25 százalék kell a ketteshez a közép- és az emelt szintű érettségin – az új szabály már az idei őszi érettségin is érvényes. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2010-ben több mint 45 ezer vizsga eredménye volt 20 és 29 százalék közötti, matematikából például húszezer érettségizőnek volt kevesebb mint 30 pontja. A szigorításról itt olvashattok.
Jön a mindennapos testnevelés
Szeptembertől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon bevezetik a mindennapos testnevelést.
Emelik az OKJ-s tanfolyamok óraszámait
Felére csökken a szakképesítések száma, januártól számos tanfolyamon többszörösére nő az óraszám, így a képzések ára is magasabb lesz – ilyen hatásai lesznek az új Országos Képzési Jegyzéknek. Újdonság, hogy az iskolarendszeren kívüli, vagyis a tanfolyami rendszerben a minimumóraszámot is meghatározzák: emiatt hosszabbak és drágábbak lesznek a tanfolyamok. Az OKJ-s képzések átszabásáról itt olvashattok.Változik a pontszámítás
2013-ban ismét változnak a felvételi pontszámítás szabályai: jobban járnak azok, akik bejutnak az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) döntőjébe. Az 1-10. helyezés 100, a 11-20. helyezés 50, a 21-30. helyezés pedig 25 pontot ér majd.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
