A debreceni egyetemek 2000-ben egyesültek, akkor három nagy centrum jött létre: a régi agráregyetemből az Agrár- és...
A debreceni egyetemek 2000-ben egyesültek, akkor három nagy centrum jött létre: a régi agráregyetemből az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, az orvosi egyetemből az Orvos- és Egészségtudományi Centrum, a Kossuth Lajos Tudományegyetemből pedig a Tudományegyetemi Karok jöttek létre. Ezek a centrumok 13 éve önállóan gazdálkodtak és pályáznak. Most viszont megszűntek, helyettük csak tanszékek, intézetek és karok maradnak - írja a dehir.hu.
A parlament Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága még novemberben javasolta, hogy oktatási intézmények ne hozhassanak létre centrumokat: a január elsejétől életbe lépő törvény egyedül a Debreceni Egyetemet érinti.
Szilvássy Zoltán, az egyetem rektora szerint a módosítás a működést nem veszélyezteti, sőt, valójában mélyíti az integrációt és a centrumok közötti kutatási és oktatási együttműködést. A rektor azt mondta, "komoly elbocsátásokra" nem kell számítani.
Körösparti Péter, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke elmondta: a struktúraváltás nem, de a centrumok megszüntetése meglepetés volt számukra. Az egyetem és a város már többször egyeztettek arról, hogy a 2000-ben kialakított szerkezet nem fenntartható. Körösparti szerint a változás a HÖK-öt és a hallgatókat nem érinti.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
