Megszűnnek a Debreceni Egyetem centrumai

A debreceni egyetemek 2000-ben egyesültek, akkor három nagy centrum jött létre: a régi agráregyetemből az Agrár- és...

  • Eduline
A Tudományegyetemi Karok épülete
Túry Gergely

A debreceni egyetemek 2000-ben egyesültek, akkor három nagy centrum jött létre: a régi agráregyetemből az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, az orvosi egyetemből az Orvos- és Egészségtudományi Centrum, a Kossuth Lajos Tudományegyetemből pedig a Tudományegyetemi Karok jöttek létre. Ezek a centrumok 13 éve önállóan gazdálkodtak és pályáznak. Most viszont megszűntek, helyettük csak tanszékek, intézetek és karok maradnak - írja a dehir.hu.

A parlament Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága még novemberben javasolta, hogy oktatási intézmények ne hozhassanak létre centrumokat: a január elsejétől életbe lépő törvény egyedül a Debreceni Egyetemet érinti.

Szilvássy Zoltán, az egyetem rektora szerint a módosítás a működést nem veszélyezteti, sőt, valójában mélyíti az integrációt és a centrumok közötti kutatási és oktatási együttműködést. A rektor azt mondta, "komoly elbocsátásokra" nem kell számítani.

Körösparti Péter, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke elmondta: a struktúraváltás nem, de a centrumok megszüntetése meglepetés volt számukra. Az egyetem és a város már többször egyeztettek arról, hogy a 2000-ben kialakított szerkezet nem fenntartható. Körösparti szerint a változás a HÖK-öt és a hallgatókat nem érinti.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.