Meglepő dolgot találtak a lusta emberek fejében

A lusta emberek agya ugyanolyan aktív, mint azoké, akik motiváltak – ez derült ki egy új kutatásból. Az eredmények az Alzheimer-kór hatékonyabb kezeléséhez is hozzájárulhat.

  • Eduline
A University of Oxford neurológusai 40 ember hívtak egy kísérletre. A kutatók aszerint válogatták ki az alanyokat, hogy a mindennapokban mennyire érzik magukat lelkesnek, motiváltnak – írja az Origo.

Az alanyok különféle feladatokat kaptak, miközben agytevékenységüket MRI-vel mérték. A kevésbé motivált emberek persze passzolták a nehezebb, több munkát igénylő feladatokat, de közben agytevékenységük nem maradt el a melósabb feladatokba belevágókétól.

Ezeket is olvasd el

Mitől ilyen mosolygósak a japán diákok? Erre ti sem gondolnátok

8 meglepő tény, amit tuti nem tudtál Európáról

Te mit tennél egy időkapszulába? Az MIT-sek most találtak egyet

Ez lett az év szava: szó ez egyáltalán?

Egy 18 éves diák professzorokat megszégyenítve magyarázza el Einstein elméletét

A kutatók ebből arra következtettek, hogy a lustább emberek agya ugyanúgy dolgozik, mint a tettre készeké, csak nem megfelelő hatékonysággal. Számukra tehát nagyobb megerőltetésre van szükség, hogy elérjék ugyanazt a hatékonyságot.

A kutatás az Alzheimer-kórral kapcsolatos kérdésekre is választ adhat. A betegség esetében ugyanis szintén az történik, hogy bár az agy fizikailag képes lenne feladatokat megoldani, még sincs erre elegendő mentális energiája.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.