Megjelent a hátrányos helyzetű egyetemistáknak szóló pályázat kiírása

Megjelent a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákokat segítő Út a felsőoktatásba program pályázati kiírása...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

Megjelent a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákokat segítő Út a felsőoktatásba program pályázati kiírása - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága pénteken.

A csaknem 80 millió forintos keretösszegű pályázat célja az esélyegyenlőség javítása, a felsőfokú végzettség megszerzésének elősegítése ösztöndíj- és önköltség-támogatás biztosításával. A hátrányos helyzetű tanulók számára elérhető ösztöndíjrendszer megújítása mellett ezek az átfogó céljai az Útravaló ösztöndíjprogramnak is, amelynek alprogramja az Út a felsőoktatásba - olvasható a közleményben.

Azok a magyar állampolgárságú hallgatók nyújthatnak be pályázatot, akik 2012-ben felvételt nyertek egy Magyarország területén működő felsőoktatási intézménybe, még nem rendelkeznek az adott szintű végzettséggel vagy nem vesznek részt azonos szintű más képzésben.

Ösztöndíj-támogatásra az a jelentkező nyújthat be pályázatot, aki nappali tagozatra nyert felvételt, és hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű hallgatónak (jelentkezőnek) minősült a 2012. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban. Az utógondozásban vagy utógondozói ellátásban részesülők is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Az ösztöndíj-támogatás mértéke havonta 20 000 forint vissza nem térítendő támogatás.

Önköltség-támogatásra az a jelentkező nyújthat be pályázatot, aki nappali, esti vagy levelező tagozatra az önköltséges, illetve magyar állami részösztöndíjas felsőoktatási képzésbe nyert felvételt, és halmozottan hátrányos helyzetű hallgatónak (jelentkezőnek) minősült a 2012. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban. Az utógondozásban vagy utógondozói ellátásban részesülők ezzel a lehetőséggel is élhetnek.

Önköltség-támogatás keretében az önköltséges képzésben részt vevő jelentkező a képzési önköltség maximum 90 százalékát is megkaphatja, a támogatás felső határa 300.000 forint. A magyar állami részösztöndíjban részesülő jelentkező legfeljebb 150.000 forint támogatási összegre számíthat.

A második félévtől kezdődően a támogatásokra pályázó hallgatók csak megfelelő számú kreditpont elérése esetén részesülnek támogatásban.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett pályázat benyújtására október 17-ig van lehetőség. A részletes pályázati kiírás a pályázati útmutatóval együtt elérhető a támogatáskezelő honlapján (http://www.emet.gov.hu/utr-uf-12), valamint a www.romagov.kormany.hu honlapon is.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.