Megéri a mesterképzés: ennyivel többet kereshettek vele

Osztatlan egyetemi képzéssel és mesterszakos végzettséggel érhető el a legmagasabba bér. A mesterszakot is végzettek átlagosan 25 ezer forinttal keresnek többet az alapszakot végzetteknél – derül ki a Frissdiplomások 2014 tanulmányból.

  • Eduline

 

Shutterstock

Az MA-n vagy Msc-n végzett frissdiplomások nettó átlagbére 190 ezer forint – ez derül ki a Diplomás Pályakövető Rendszer nemrég kiadott tanulmányából.

Az osztott mesterszakon végzettek bérénél kisebb jövedelemre számíthatnak azok, akik alapszakot végeztek: a tanulmány szerint az ő nettó átlagbérük 165,5 ezer forint. Az osztatlan mesterképzésben végzett frissdiplomások közel 185 ezer forint nettóra számíthatnak.

A tanulmány szerint a jövedelemre vonatkozó visszajelzések alapján látszik, ahogyan a frissdiplomások fizetése a végzés évétől távolodva fokozatosan növekszik. Mindez a már eleve az országos átlagot meghaladó jövedelmi szint mellett megerősíti a diploma kedvező munkaerő-piaci megtérülését.

A tanulmányban szereplő adatokat önbevalláson alapulnak, és csak az itthon dolgozó frissdiplomásokra vonatkoznak.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.