Meddig élnéd túl egy koporsóban, ha élve eltemetnének?

A kutatók kiszámolták, mennyi ideig élhetne egy ember, miután élve eltemették egy koporsóban.

  • Eduline

Arra a kérdésre, szerintük meddig élnének, ha eltemetnék őket, az emberek eltérő válaszokat adtak: volt, aki szerint csak 10 percig, más viszont 36 órát mondott. A tudósok ezzel nem értenek egyet, de azt mindenképp leszögezték: egészen kevés ideig bírná egy ember.

Nem meglepő módon arra jutottak kutatásuk során, hogy ebben az esetben igenis a méret a lényeg: minél kisebb vagy, annál több esélyed van a túlélésre, mivel kisebb helyet foglalsz el a koporsóban, így több hely lesz az oxigénnek. Valamint az úszók és a maratoni futók előnyből indulnak, mert a tüdőkapacitásuk miatt képesek több ideig visszatartani a légzésüket.

Ezeket is érdemes elolvasnod

Nyolc (meglepő) tudományos tény, amit nem tanítottak az iskolában

Ez is csak egy városi legenda: hány gramm az emberi lélek?

A történelem órán ezeket nem tanították

Elolvasnátok egy regényt, amelyben nincs egyetlen e betű sem?

Újra egy magyaron a világ szeme: bebizonyította Einstein elméletét

Tegyük fel, hogy egy átlagos koporsó 214x72x60 centiméter és 886 literes. A tudósok szerint egy átlagos test 66 literes, de a koporsóban ettől függetlenül csak 164 liter oxigén maradna. Úgy számolták, ha pánikol az ember, akkor fél liter levegőt használ percenként, tehát öt és fél órája lenne, mire elfogy minden levegő – írta a popsci.com.

„Akit élve eltemettek, az már nem tehet semmit. Ha benn van, akkor benn is marad” – mondta Alan R. Leff, a Chicago Egyetem professzora. „Még ha valami csoda folytán ki is jutna a koporsóból, szembe találná magát a földdel. Olyan ez, mint amikor maga alá temet egy földcsuszamlás vagy lavina. A szennyezettség olyan sűrű és nehéz lenne, hogy a mellkas egyszerűen nem tudna tágulni” – mondta. A professzor szerint azonban van egy kiút: mivel széndioxid termelődik, attól az ember úgyis elálmosodik, így igazából kómába esik, még mielőtt a szíve feladná a szolgálatot. Szerinte ez egy megnyugtató gondolat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.