Meddig élnéd túl egy koporsóban, ha élve eltemetnének?

A kutatók kiszámolták, mennyi ideig élhetne egy ember, miután élve eltemették egy koporsóban.

  • Eduline

Arra a kérdésre, szerintük meddig élnének, ha eltemetnék őket, az emberek eltérő válaszokat adtak: volt, aki szerint csak 10 percig, más viszont 36 órát mondott. A tudósok ezzel nem értenek egyet, de azt mindenképp leszögezték: egészen kevés ideig bírná egy ember.

Nem meglepő módon arra jutottak kutatásuk során, hogy ebben az esetben igenis a méret a lényeg: minél kisebb vagy, annál több esélyed van a túlélésre, mivel kisebb helyet foglalsz el a koporsóban, így több hely lesz az oxigénnek. Valamint az úszók és a maratoni futók előnyből indulnak, mert a tüdőkapacitásuk miatt képesek több ideig visszatartani a légzésüket.

Ezeket is érdemes elolvasnod

Nyolc (meglepő) tudományos tény, amit nem tanítottak az iskolában

Ez is csak egy városi legenda: hány gramm az emberi lélek?

A történelem órán ezeket nem tanították

Elolvasnátok egy regényt, amelyben nincs egyetlen e betű sem?

Újra egy magyaron a világ szeme: bebizonyította Einstein elméletét

Tegyük fel, hogy egy átlagos koporsó 214x72x60 centiméter és 886 literes. A tudósok szerint egy átlagos test 66 literes, de a koporsóban ettől függetlenül csak 164 liter oxigén maradna. Úgy számolták, ha pánikol az ember, akkor fél liter levegőt használ percenként, tehát öt és fél órája lenne, mire elfogy minden levegő – írta a popsci.com.

„Akit élve eltemettek, az már nem tehet semmit. Ha benn van, akkor benn is marad” – mondta Alan R. Leff, a Chicago Egyetem professzora. „Még ha valami csoda folytán ki is jutna a koporsóból, szembe találná magát a földdel. Olyan ez, mint amikor maga alá temet egy földcsuszamlás vagy lavina. A szennyezettség olyan sűrű és nehéz lenne, hogy a mellkas egyszerűen nem tudna tágulni” – mondta. A professzor szerint azonban van egy kiút: mivel széndioxid termelődik, attól az ember úgyis elálmosodik, így igazából kómába esik, még mielőtt a szíve feladná a szolgálatot. Szerinte ez egy megnyugtató gondolat.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.