A kutatók kiszámolták, mennyi ideig élhetne egy ember, miután élve eltemették egy koporsóban.
Arra a kérdésre, szerintük meddig élnének, ha eltemetnék őket, az emberek eltérő válaszokat adtak: volt, aki szerint csak 10 percig, más viszont 36 órát mondott. A tudósok ezzel nem értenek egyet, de azt mindenképp leszögezték: egészen kevés ideig bírná egy ember.
Nem meglepő módon arra jutottak kutatásuk során, hogy ebben az esetben igenis a méret a lényeg: minél kisebb vagy, annál több esélyed van a túlélésre, mivel kisebb helyet foglalsz el a koporsóban, így több hely lesz az oxigénnek. Valamint az úszók és a maratoni futók előnyből indulnak, mert a tüdőkapacitásuk miatt képesek több ideig visszatartani a légzésüket.
Tegyük fel, hogy egy átlagos koporsó 214x72x60 centiméter és 886 literes. A tudósok szerint egy átlagos test 66 literes, de a koporsóban ettől függetlenül csak 164 liter oxigén maradna. Úgy számolták, ha pánikol az ember, akkor fél liter levegőt használ percenként, tehát öt és fél órája lenne, mire elfogy minden levegő – írta a popsci.com.
„Akit élve eltemettek, az már nem tehet semmit. Ha benn van, akkor benn is marad” – mondta Alan R. Leff, a Chicago Egyetem professzora. „Még ha valami csoda folytán ki is jutna a koporsóból, szembe találná magát a földdel. Olyan ez, mint amikor maga alá temet egy földcsuszamlás vagy lavina. A szennyezettség olyan sűrű és nehéz lenne, hogy a mellkas egyszerűen nem tudna tágulni” – mondta. A professzor szerint azonban van egy kiút: mivel széndioxid termelődik, attól az ember úgyis elálmosodik, így igazából kómába esik, még mielőtt a szíve feladná a szolgálatot. Szerinte ez egy megnyugtató gondolat.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
