Már országosan tiltakoznak az egyetemi oktatók

Már Szegeden is szerveződik a tiltakozás az egyetemi oktatók körében, mivel keveslik a kormány bérrendezésre tett ígéretét. Az oktatók felháborodtak az államtitkárság nyilatkozatán is.

  • Eduline
Shutterstock
Igazságtalannak és aránytalannak tartják a béremelést a felsőoktatásban dolgozó oktatók, ezért országosan egyre több intézményben gyűjtik a tiltakozó aláírásokat - értesült a Népszabadság.

Mint arról mi is írtunk, az ELTE Bölcsésztudományi Karának oktatói nyílt levelet írt, amiben kifogásolják a kormány béremelésre tett ígéretét. Szerintük a beígért emelés – januártól 15%-os, utána két évig 5-5%-os – nem elegendő, és még utána is lenne olyan oktató, aki kevesebb fizetést kapna, mint egy ösztöndíjas doktorandusz. (És egy hasonló végzettségű, közoktatásban dolgozó tanár.)

A lap arról is ír, hogy több oktató is felháborodott, mert úgy érzik, hogy a kabinet arra inti őket, hogy ha keveslik a bérüket, vállaljanak másodállást. A Népszabadságnak a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság ugyanis ezt írta: „Hangulatkeltésnek tartjuk, hogy a doktoranduszok ösztöndíjemelését és az oktatók bérrendezését összemossák, hiszen a doktorandusz hallgatói jogviszonyban áll, és ez az egyetlen jövedelme, míg az oktatók egyéb jövedelemre is szert tehetnek.”

Az ELTE-BTK 274 oktatója által aláírt nyílt levelet itt olvashatjátok. Az oktatók beígért béremeléséről pedig ebben a cikkünkben találtok részletes információkat.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.