Már országosan tiltakoznak az egyetemi oktatók

Már Szegeden is szerveződik a tiltakozás az egyetemi oktatók körében, mivel keveslik a kormány bérrendezésre tett ígéretét. Az oktatók felháborodtak az államtitkárság nyilatkozatán is.

  • Eduline
Shutterstock

Igazságtalannak és aránytalannak tartják a béremelést a felsőoktatásban dolgozó oktatók, ezért országosan egyre több intézményben gyűjtik a tiltakozó aláírásokat -

értesült a Népszabadság

.

Mint arról mi is írtunk, az ELTE Bölcsésztudományi Karának oktatói nyílt levelet írt, amiben kifogásolják a kormány béremelésre tett ígéretét. Szerintük a beígért emelés – januártól 15%-os, utána két évig 5-5%-os – nem elegendő, és még utána is lenne olyan oktató, aki kevesebb fizetést kapna, mint egy ösztöndíjas doktorandusz. (És egy hasonló végzettségű, közoktatásban dolgozó tanár.)

A lap arról is ír, hogy több oktató is felháborodott, mert úgy érzik, hogy a kabinet arra inti őket, hogy ha keveslik a bérüket, vállaljanak másodállást. A Népszabadságnak a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság ugyanis ezt írta: „Hangulatkeltésnek tartjuk, hogy a doktoranduszok ösztöndíjemelését és az oktatók bérrendezését összemossák, hiszen a doktorandusz hallgatói jogviszonyban áll, és ez az egyetlen jövedelme, míg az oktatók egyéb jövedelemre is szert tehetnek.”

Az ELTE-BTK 274 oktatója által aláírt nyílt levelet itt olvashatjátok. Az oktatók beígért béremeléséről pedig ebben a cikkünkben találtok részletes információkat.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.