Már országosan tiltakoznak az egyetemi oktatók

Már Szegeden is szerveződik a tiltakozás az egyetemi oktatók körében, mivel keveslik a kormány bérrendezésre tett ígéretét. Az oktatók felháborodtak az államtitkárság nyilatkozatán is.

  • Eduline
Shutterstock
Igazságtalannak és aránytalannak tartják a béremelést a felsőoktatásban dolgozó oktatók, ezért országosan egyre több intézményben gyűjtik a tiltakozó aláírásokat - értesült a Népszabadság.

Mint arról mi is írtunk, az ELTE Bölcsésztudományi Karának oktatói nyílt levelet írt, amiben kifogásolják a kormány béremelésre tett ígéretét. Szerintük a beígért emelés – januártól 15%-os, utána két évig 5-5%-os – nem elegendő, és még utána is lenne olyan oktató, aki kevesebb fizetést kapna, mint egy ösztöndíjas doktorandusz. (És egy hasonló végzettségű, közoktatásban dolgozó tanár.)

A lap arról is ír, hogy több oktató is felháborodott, mert úgy érzik, hogy a kabinet arra inti őket, hogy ha keveslik a bérüket, vállaljanak másodállást. A Népszabadságnak a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság ugyanis ezt írta: „Hangulatkeltésnek tartjuk, hogy a doktoranduszok ösztöndíjemelését és az oktatók bérrendezését összemossák, hiszen a doktorandusz hallgatói jogviszonyban áll, és ez az egyetlen jövedelme, míg az oktatók egyéb jövedelemre is szert tehetnek.”

Az ELTE-BTK 274 oktatója által aláírt nyílt levelet itt olvashatjátok. Az oktatók beígért béremeléséről pedig ebben a cikkünkben találtok részletes információkat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.