Már el is kezdték a megszűnő szakok kiválogatását?

Az októberben nyilvánosságra hozott felsőoktatási koncepció az utóbbi négy évben már az ötödik-hatodik ilyen dokumentum. Palkovics László felsőoktatási államtitkár szerint még az idén elfogadhatják, ami a szakok számának drasztikus csökkentésével és új intézménytípusok megjelenésével járhat.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Decemberben kerülhet a kormány elé az új, Palkovics László nevével fémjelzett felsőoktatási stratégia. Az államtitkár bizakodó, a hetvenoldalas, Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentumról egy dunántúli egyetem dékánja viszont a HVG-nek azt mondta: kollégái szerint ez is a fiókba kerül.

A dokumentum a következő tizenöt év felsőoktatási terveit tartalmazza. 2010 óta ez az első olyan felsőoktatási anyag, amely nem szorgalmazza az intézmények számának csökkenését. A szakokét viszont igen: az államtitkárság ragaszkodik ahhoz, hogy néhány éven belül 10 700-ról 9100-re csökkenjen a meghirdetett képzések száma. A HVG úgy tudja, hogy a minisztériumban már neki is kezdtek a „nem gazdaságosan működő” képzések lehántásának, a döntés pedig Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár kezében van.

Ilyen lenne a következő tizenöt év
A koncepcióról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, az intézménytípusokról szóló cikkünket pedig itt találjátok. A felvételi rendszer átalakításáról itt, a gazdasági képzésekéről itt, az orvos- és egészségtudományi képzések változásairól pedig itt olvashattok. Könnyebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjat: cikkünket itt találjátok. Kompetenciamérésen kellene részt venniük a felvételizőknek: erről itt olvashattok.

Az intézményeket négy típusba osztaná a koncepció. A közösségi főiskolák terve a kilátástalan helyzetben lévő kis vidéki főiskolák számára jelenthetne kiutat, amelyek nem önálló intézményként, hanem kihelyezett tagozatként működnének. Az oktatókat az „anyaintézmények” delegálnák - Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora szerint ehhez azonban külön állami támogatásra lenne szükség. Finanszírozási ügyekben a tervezet kifejezetten szűkszavú. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.