A The New York Times budapesti riportja szerint egyetemi diákok és intézményvezetők arra panaszkodnak Magyarországon...
A The New York Times budapesti riportja szerint egyetemi diákok és intézményvezetők arra panaszkodnak Magyarországon, hogy a felsőoktatásban bizonytalanságot teremtenek a kormány által újonnan keresztülvitt változtatások, egyebek között az, hogy radikálisan csökkentették az államilag támogatott diákok számát, valamint hogy az állam költségén tanulókat arra kötelezik, diplomájuk megszerzése után egy ideig Magyarországon dolgozzanak.
Az amerikai lap idézi Androulla Vassiliout, az Európai Bizottság oktatásért felelős biztosát, aki szerint fennáll annak a veszélye, hogy a január 1-jén hatályba lépett új oktatási törvények hatására Magyarország nem fogja tudni megvalósítani az Európai Unió 2020-ra kitűzött oktatási céljait.
Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora a lapnak nyilatkozva kijelentette: "(Az állami finanszírozású helyek számát) drasztikusan csökkentették, ez a mi egyetemünket is sújtotta, és nyilván azokat a diákokat, akik ilyen pályára (közgazdaságira) készülnek".
A rektor dicsérte a kormánynak azt a szándékát, hogy jobbítani akarja a felsőoktatási rendszert, de hangsúlyozta: fontos intézkedéseket konzultáció nélkül, rendeleti úton vezettek be, ami bizonytalanságban hagyta a diákokat afelől, kapnak-e állami támogatást tanulmányaikhoz. Az egyetem megpróbálja megtalálni a finanszírozás más formáit, de nehéz úgy tervezni, hogy bizonyos rendeletek még függőben vannak. "Kiszámíthatatlan, mi lesz a kormány következő intézkedése. Nem látunk következetes stratégiát" - tette hozzá.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
