Magyar felsőoktatási csatározásokról ír a The New York Times

A The New York Times budapesti riportja szerint egyetemi diákok és intézményvezetők arra panaszkodnak Magyarországon...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

A The New York Times budapesti riportja szerint egyetemi diákok és intézményvezetők arra panaszkodnak Magyarországon, hogy a felsőoktatásban bizonytalanságot teremtenek a kormány által újonnan keresztülvitt változtatások, egyebek között az, hogy radikálisan csökkentették az államilag támogatott diákok számát, valamint hogy az állam költségén tanulókat arra kötelezik, diplomájuk megszerzése után egy ideig Magyarországon dolgozzanak.

Az amerikai lap idézi Androulla Vassiliout, az Európai Bizottság oktatásért felelős biztosát, aki szerint fennáll annak a veszélye, hogy a január 1-jén hatályba lépett új oktatási törvények hatására Magyarország nem fogja tudni megvalósítani az Európai Unió 2020-ra kitűzött oktatási céljait.

Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora a lapnak nyilatkozva kijelentette: "(Az állami finanszírozású helyek számát) drasztikusan csökkentették, ez a mi egyetemünket is sújtotta, és nyilván azokat a diákokat, akik ilyen pályára (közgazdaságira) készülnek". 

A rektor dicsérte a kormánynak azt a szándékát, hogy jobbítani akarja a felsőoktatási rendszert, de hangsúlyozta: fontos intézkedéseket konzultáció nélkül, rendeleti úton vezettek be, ami bizonytalanságban hagyta a diákokat afelől, kapnak-e állami támogatást tanulmányaikhoz. Az egyetem megpróbálja megtalálni a finanszírozás más formáit, de nehéz úgy tervezni, hogy bizonyos rendeletek még függőben vannak. "Kiszámíthatatlan, mi lesz a kormány következő intézkedése. Nem látunk következetes stratégiát" - tette hozzá. 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu