Magyar felsőoktatási csatározásokról ír a The New York Times

A The New York Times budapesti riportja szerint egyetemi diákok és intézményvezetők arra panaszkodnak Magyarországon...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

A The New York Times budapesti riportja szerint egyetemi diákok és intézményvezetők arra panaszkodnak Magyarországon, hogy a felsőoktatásban bizonytalanságot teremtenek a kormány által újonnan keresztülvitt változtatások, egyebek között az, hogy radikálisan csökkentették az államilag támogatott diákok számát, valamint hogy az állam költségén tanulókat arra kötelezik, diplomájuk megszerzése után egy ideig Magyarországon dolgozzanak.

Az amerikai lap idézi Androulla Vassiliout, az Európai Bizottság oktatásért felelős biztosát, aki szerint fennáll annak a veszélye, hogy a január 1-jén hatályba lépett új oktatási törvények hatására Magyarország nem fogja tudni megvalósítani az Európai Unió 2020-ra kitűzött oktatási céljait.

Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora a lapnak nyilatkozva kijelentette: "(Az állami finanszírozású helyek számát) drasztikusan csökkentették, ez a mi egyetemünket is sújtotta, és nyilván azokat a diákokat, akik ilyen pályára (közgazdaságira) készülnek". 

A rektor dicsérte a kormánynak azt a szándékát, hogy jobbítani akarja a felsőoktatási rendszert, de hangsúlyozta: fontos intézkedéseket konzultáció nélkül, rendeleti úton vezettek be, ami bizonytalanságban hagyta a diákokat afelől, kapnak-e állami támogatást tanulmányaikhoz. Az egyetem megpróbálja megtalálni a finanszírozás más formáit, de nehéz úgy tervezni, hogy bizonyos rendeletek még függőben vannak. "Kiszámíthatatlan, mi lesz a kormány következő intézkedése. Nem látunk következetes stratégiát" - tette hozzá. 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.