Ma újra tárgyal Balog Zoltánnal a HÖOK

A 2013-ban a felsőoktatásba felveendő legalább 55 ezres létszám képzésenkénti megoszlásáról és a hallgatói...

  • MTI
Balog Zoltán miniszter és Nagy Dávid, a HÖOK elnöke. Újra tárgyalnak
Stiller Ákos

A 2013-ban a felsőoktatásba felveendő legalább 55 ezres létszám képzésenkénti megoszlásáról és a hallgatói szerződésről is tárgyalnak szombaton Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) képviselői - mondta Kiss Dávid, a szervezet elnökségi tagja.

Kiss Dávid meglátása szerint az 55 ezres létszámba bizonyára bele kell érteni az alapképzésen kívül a mesterképzést, az osztatlan, továbbá a doktori képzést, valamint a felsőoktatási szakképzést, és arra kíváncsiak, hogy ezeknek milyen a megoszlásuk az 55 ezren belül. A közvéleményt legjobban az érdekli, hogy az alapképzésbe mennyien kerülhetnek be jövőre - tette hozzá.

Kiemelte, az 55 ezres létszámmal "semmivel sem vagyunk előrébb, mint ahonnan elindultunk" néhány hete, miközben "napról napra változnak a koncepciók" és "elképzelhetetlen, hogy ebben bármiféle tudatosság is lenne".

A HÖOK elnökségi tagja sajnálatát fejezte ki, hogy bővült azon szakok száma, amelyeket kizárólag tandíj fizetése ellenében lehet elvégezni. Ezzel szerinte a kormány beismeri, hogy "nem mondott igazat akkor, amikor azt állította, hogy nem lesz tandíj". Milyen szakokon nullázta le az állami támogatást a minisztérium? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Ehhez képest most az a helyzet, hogy vannak olyan szakok, komplett szakterületek, amelyekről az állam kivonul. A HÖOK képviselői nem látnak arra biztosítékot, hogy a lakosság ezeket a tandíjakat ilyen mértékben képes lesz megfizetni, és arra sem látnak még terveket, hogy ezt miként kívánja a kormány szabályozni - tette hozzá.

Kiss Dávid hiányolta azt is, hogy "még mindig nem ment ki a hivatalos felvételi tájékoztató", emiatt teljes bizonytalanságban vannak a felvételizők, akik "nem tudják, mihez kezdjenek", a HÖOK ezért is kezdeményezte a szombati találkozót Balog Zoltánnal. Megemlítette, hogy ez idáig nem kaptak semmiféle tervezetet a tárgyalás forgatókönyvét illetően.

Elmondása szerint a  szombati tárgyaláson arra is rákérdeznek, hogy milyen szempontok alapján akarja a tárcavezető meghatározni a felvételi ponthatárokat.

Ezzel kapcsolatban megemlítette, meglepődtek azon, hogy csütörtökön nem derültek ki az egyes szakok ponthatárai, a HÖOK azonban már korábban jelezte: nem gondolják azt, hogy a miniszter egy személyben képes lehet az összes szak ponthatárát meghúzni, a szerdai kormánydöntés után pedig azon kételyeiknek is hangot adtak, hogy három nap alatt, ráadásul "a felvételi eljárás lezárulta előtt ilyesmit meg lehessen oldani".

Hozzátette: a ponthatárokat ugyanis eddig mindig jóval az érettségi után, a nyári időszak közepén állapították meg, a keretszámok, az intézményi kapacitások, a hallgatói teljesítmények és a politikai prioritások figyelembe vételével. Éppen ezért irreálisnak tartja, hogy ezen tényezőket kihagyva a számításból meghúzzák a ponthatárokat.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.