Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
A 2013-ban a felsőoktatásba felveendő legalább 55 ezres létszám képzésenkénti megoszlásáról és a hallgatói...

A 2013-ban a felsőoktatásba felveendő legalább 55 ezres létszám képzésenkénti megoszlásáról és a hallgatói szerződésről is tárgyalnak szombaton Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) képviselői - mondta Kiss Dávid, a szervezet elnökségi tagja.
Kiss Dávid meglátása szerint az 55 ezres létszámba bizonyára bele kell érteni az alapképzésen kívül a mesterképzést, az osztatlan, továbbá a doktori képzést, valamint a felsőoktatási szakképzést, és arra kíváncsiak, hogy ezeknek milyen a megoszlásuk az 55 ezren belül. A közvéleményt legjobban az érdekli, hogy az alapképzésbe mennyien kerülhetnek be jövőre - tette hozzá.
Kiemelte, az 55 ezres létszámmal "semmivel sem vagyunk előrébb, mint ahonnan elindultunk" néhány hete, miközben "napról napra változnak a koncepciók" és "elképzelhetetlen, hogy ebben bármiféle tudatosság is lenne".
A HÖOK elnökségi tagja sajnálatát fejezte ki, hogy bővült azon szakok száma, amelyeket kizárólag tandíj fizetése ellenében lehet elvégezni. Ezzel szerinte a kormány beismeri, hogy "nem mondott igazat akkor, amikor azt állította, hogy nem lesz tandíj". Milyen szakokon nullázta le az állami támogatást a minisztérium? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Ehhez képest most az a helyzet, hogy vannak olyan szakok, komplett szakterületek, amelyekről az állam kivonul. A HÖOK képviselői nem látnak arra biztosítékot, hogy a lakosság ezeket a tandíjakat ilyen mértékben képes lesz megfizetni, és arra sem látnak még terveket, hogy ezt miként kívánja a kormány szabályozni - tette hozzá.
Kiss Dávid hiányolta azt is, hogy "még mindig nem ment ki a hivatalos felvételi tájékoztató", emiatt teljes bizonytalanságban vannak a felvételizők, akik "nem tudják, mihez kezdjenek", a HÖOK ezért is kezdeményezte a szombati találkozót Balog Zoltánnal. Megemlítette, hogy ez idáig nem kaptak semmiféle tervezetet a tárgyalás forgatókönyvét illetően.
Elmondása szerint a szombati tárgyaláson arra is rákérdeznek, hogy milyen szempontok alapján akarja a tárcavezető meghatározni a felvételi ponthatárokat.
Ezzel kapcsolatban megemlítette, meglepődtek azon, hogy csütörtökön nem derültek ki az egyes szakok ponthatárai, a HÖOK azonban már korábban jelezte: nem gondolják azt, hogy a miniszter egy személyben képes lehet az összes szak ponthatárát meghúzni, a szerdai kormánydöntés után pedig azon kételyeiknek is hangot adtak, hogy három nap alatt, ráadásul "a felvételi eljárás lezárulta előtt ilyesmit meg lehessen oldani".
Hozzátette: a ponthatárokat ugyanis eddig mindig jóval az érettségi után, a nyári időszak közepén állapították meg, a keretszámok, az intézményi kapacitások, a hallgatói teljesítmények és a politikai prioritások figyelembe vételével. Éppen ezért irreálisnak tartja, hogy ezen tényezőket kihagyva a számításból meghúzzák a ponthatárokat.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Volt olyan egyetemi fenntartású gimnázium, amely magyarból, matekból és szövegértésből országos szinten a top3-ban végzett.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.