Lex CEU: a kormányt nem hatja meg az EP-határozat

Az oktatásért felelős államtitkár szerint szerdán politikai döntés született az Európai Parlamentben, és nem kell miatta módosítani a felsőoktatási törvényt.

  • MTI
Magyar Tudományos Akadémia / Szigeti Tamás

Palkovics László csütörtökön Debrecenben - egy más témában tartott sajtótájékoztatón - kérdésre válaszolva azt mondta: az új jogszabály nem CEU-törvény, hanem a felsőoktatási törvény módosítása, és több intézményt érint.

 

Úgy tárgyal a kormány a CEU-val, hogy nem tárgyal velük

Érdekes stratégiát követ a kormány az egyetemmel való párbeszéd során. Már a tegnapi CEU-közleményből kiderült, hogy a kormány igazából egy olyan csapatot küldött tárgyalni az egyetemmel, melynek nem volt jogköre érdemi megbeszélést folytatni. Most a Magyar Nemzet kiderítette, csak bürokraták, minisztériumi középvezetők ültek le az intézmény vezetésével, a külföldi egyetemekkel kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokra kijelölt Altusz Kristóf például meg sem jelent.

A törvény kiállja mind az alkotmányosság, mind az európai uniós alapértékek próbáját - jelentette ki, hozzátéve: az Európai Bizottságtól három hete kaptak levelet, amelyet meg fognak válaszolni.

A törvénymódosítás sem az alapértékek, sem a szolgáltatások szabad áramlása, sem az alkotmányosság szempontjából "nem problémás", az európai parlamenti döntés politikai döntés volt - hangoztatta.

 

A CEU reagált az EP határozatára

Az EP-ben egy kemény hangú határozatot fogadtak el, melyben a lex CEU visszavonására is felszólítják a kormányt. A CEU üdvözli az Európai Parlamentben elfogadott határozatot, amely a lex CEU visszavonását szorgalmazza - írta közleményében az intézmény, miután az EP-ben egy olyan határozatot fogadtak el, ami komoly eljárást is maga után vonhat Magyarország ellen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.